Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1901

1901. szeptember - Oldalszámok - 126

— 126 biztositéka. Igen nagy baj azonban a minden magasabb törekvésnek akadálya: a szegénység. Ez gátolja egyeseket is, a lelkészt is a jelentkező szükséglet óhajtott kielégítésében. Üdvösebb dolgot aligha művelnének a különböző könyvkiadó vállalatok s a magyar könyvkereskedők egyesülete, mintha a náluk megjelent népies nyomtatványokból szánnának egy pár száz ingyen példányt a IiorvátSzlavónországban élő magyarok között kiosztásra. Mindenek felett pedig felkérendő lenne a nmélt. m. kir. földmivelésügyi minisztérium, hogy az állatvédő-egyesület kiadványaiból 200—300 példányt kegyeskedjék juttatni kerületünknek, a szlavóniai magyarok részére. Amily elszomorító a horvát testvéreinknél még mindig mutatkozó felekezeti és nemzeti féltékenykedés, aminek folyománya az alantasabb hatósági közegeknek mindenütt látható akadékoskodása, ép oly jólesőleg hat a niissiói lelkész ur jelentéséből annak az olvashatása, hogy a horvát országos kormány a templomnak kijavítására 16568/1900. sz. a. rendeletével 1415 korona 48 fillért volt kegyes utalványozni, sőt kilátásba helyezte azt is, hogy ha az egyház a paplaknál szükséges építkezések keresztül vihetésére szükséges mintegy 3300 koronából a konventtől és gyűjtésből 1825 koronát elő tud állítani, a még hiányzó összeget pótolni fogja, végül, hogy az országos kormány a lelkészt is részesitette 600 kor. segélyben. Az egyházi számadásokat a junius 3-án itt időzött kerületi megbízott: főtiszt. Körmendy Sándor missió-bizottsági elnök ur felülvizsgálván, azokat rendben levőknek találta. Nagy elragadtatással ir a lelkész ur jelentésében az általa életre keltett hitel- és gazdasági szövetkezetekről s a tanyai munkásoknál tett látogatásai kedvező hatásáról is. A kerületi missió-bizottság lelkész jelentését örvendetes tudomásul veszi, kifejtett buzgalmáért elismerését nyilvánítja s különös figyelmébe kéri a liivek közt itt-ott felmerülő viszálynak a szeretet lelkével elsimítását, amint jelentése szerint eddig is tette. Igen kellemesen érintette a missió-bizottságot lelkész ur jelentésének az a része, amelyben a központ állapotáról szólva, azt mondja, hogy annak anyagi ügyei a gyüjté-