Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1900

1900. szeptember - Oldalszámok - 225

— 225 — főleg és különösen pedig a nagy gonddal szerkesztett püspöki jelentés ide vonatkozó részének s a horvát-slavonországi missiói egyházakban végzett püspöki látogatásról fölvett jegyzőkönyvek alapján. 1. Daruvár buzgó lelkészének, Földváry Jeuő urnák sikerült részben valósítania régi tervét: a magyarországi népesebb gyülekezetek megkeresését, missiói körének segélyezése tárgyában. Noha a pénzbeli eredmény nem felelt meg — sajnos — ezen utazáshoz kötött reményének, mindazáltal annyit sikerült mégis összehozni, hogy az egyházi középületek Daruvárott jókarba helyeztettek s egyúttal felépíthette a templom mellett azon helyiséget, hol az istenitiszteletre messze vidékről sereglő híveink az idő viszontagságai ellen megvonhatják magukat, s amely az iskolás gyermekek tanítására is előnyösen felhasználható. Nehézzé teszi a lelkész helyzetét, hogy sem kongrua-kiegészitést nem kaphat, sem a horvátslavon országos kormány pénzbeli segélylyel nem támogatja, s igy jótékony egyesületek kegyadományaira s a híveitől nagy kinosan bevehető egy-két frtra van utalva oly környezetben, mely meg szokta nagy igényekkel lépni fel minden lelkészszel szemben. Ep azért óhajtandó volna, hogy a nm. konvent meghallgassa kerületünknek a daruvári lelkész segélyének fölemelése tárgyában hozzá intézett kérését, amelyet ezúttal is bátorkodunk javaslatba hozni annyival inkább, mert a lelkész ezen legtöbb utazást igénylő missió-körben lelkiismeretes buzgósággal teljesiti kötelességét, s minden alkalmat felhasznál ugy hivei, mint az azokkal együtt lakó róm. kath. magyarok gondozhatására. Jelentéséhez a lelkész csatolta a múlt évi számadást, mely a püspöki egyházlátogatás alkalmával adott utasításoknak megfelelően készült. A daruvári lelkész gondozása alatt álló missiói fiókegyházak közül Korencsa ez idő szerinti állapotát püspök ur ő méltósága nagybecsű jelentésében mindeu irányban teljesen tájékoztatólag irja le. E szerint a lelkek száma száznál többre megy, de nagyobb részük igen szegény, többnyire mint fa- és szénmuukások kerültek e vidékre, de az erdők pusztulásával keresetük megcsappant, s most, mint csekély birtokkal biró földmivesek élnek kétszeraunyi szerb lakosság között. A községben jelenleg nincs iskola, hanem a 15