Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1900

1900. szeptember - Oldalszámok - 96

- 96 — végérvényesen megállapítván, kimondja az elválást és eljárásáról mindkét egyházkerületnek jelentést tesz. 6. §. Ha az egyik egyház híveinek önálló anya- vagy leánygyülekezetté alakulása által az elhagj'ott egyház hívei annyira elgyengülnének, hogy szinte önálló anya- vagy leánygyülekezetet többé nem alkothatnak, a másik egyház önállóvá lett gyülekezete köteles őket, mint csatlakozottakat befogadni, azon kötelezettségek leendő teljesitése mellett, melyek ezen egyezség harmadik fejezetében a nem egyesült, csak csatlakozott gyülekezet tagjaira nézve irányt adók, anélkül azonban, hogy a részükre az elváláskor esett vagyont vagy annak bármely részét követelhetnék. Ezen vagyon egészben a csatlakozott felekezet által kizárólag azon czélra gyümölcsöztetendő, hogy igy idővel vagyonilag megerősödve, ezen egyház hívei is önálló gyülekezetet alkothassanak. 7. §. Az egyesült egyházközségekben is jogukban áll az ott kisebbségben lévő egyházhoz tartozó hiveknek minden olyan alkalommal, amidőn lelkészi szolgálatra szükség van, külön költségükre saját egyházuk hitvallását követő lelkésznek szolgálatát igénybe venni. 8. §. Egyesült anyagyülekezetekben: a) az anyakönyvek közösek; b) a lelkész a nyilvános urvacsorát mindkét egyház híveinek külön és pedig először a saját egyháza híveinek az illető hivek egyházának hitvallása szerint köteles kiszolgáltatni; tehát az ev. ref. hitvallást követőknek kenyérrel, az ág. hitvallást követő evangélikusoknak pedig ostyával. Igy köteles gyóntatni, illetve urvacsorát kiszolgáltatni a betegeknek is; c) a két egyház konfirmálandó növendékeit köteles a lelkész külön órákbau egymástól elkülönítve oktatni, a konfirmálást azonban mindkét egyház növendékeivel külön, saját hitvallású lelkészük végzi. A megtörtént konfirmációról a konfirmáló lelkész köteles anyakönyvet vezetni. Egyik egyház növendékét még a szülők határozott kívánatára sem szabad a másik egyházba átkonfirmálni, sem befogadni. Nem szabad a lelkésznek magyarázatai alkalmával a másik egyház híveit bírálni vagy sérteni; d) a vallástatii tárgyakban mindkét egyház növendékeit a anitó köteles együttesen oktatni, kivételével a nem saját egyháza