Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1899
1899. szeptember - Oldalszámok - 80
- 80 — Válaszunk bevezető részében számadatokkal bizonyítottuk azon körülményt, hogy a szerződés eddig lejárt 7 évi ciklusa társulatunkra határozottan veszteséget hozó volt, és hogy ennek daczára készséggel vállalkozunk a kerületi kapcsolatban kötött biztosításokra vonatkozó szerződés megújítása, illetőleg további 10 évi időtartamra való meghosszabbítására, ennek indoka abban rejlik, hogy súlyt fektetünk egyrészt ezen nagytekintetü erkölcsi testület bizalmára és a vele való további összeköttetésre, másrészt azon reménynyel is kecsegtetjük magunkat, hogy a szerződés ezen remélhető meghosszabbítása esetén eddigi veszteségeinkkel szemben talán némi kárpótlást is fogunk nyerni. A nt. bizottság méltányos ítéletére bízzuk ezen törekvésünk jogos alapjának elbírálását és szabad legyen itt felemlítenünk, hogy ott, hol az egyház érdekeinek előmozdítása tehetségünkben álland, szívesen fogunk minden lehetőt megtenni és a legvégső határig e tekintetben elmenni. Áttérve immár a szerződés meghosszabbítása esetében teendő intézkedésekre, szabad legyen hivatkoznunk az a) pontra adandó válaszunk alkalmával ujolag is az elmúlt, 7 óv alatt reánk háraralott veszteségekre, a melyek ezen biztosításoknak ujabb terhekkel való megrovását úgyszólván lehetetlenné teszik. Miután pedig a nt. bizottság jegyzőkönyvének az egyházmegyei kezelők teendői és ezek mikénti javadalmazására vonatkozó pontja iránt teljesen tájékozva nem vagyunk, e pontra nézve fentartjuk magunknak a szerencsét titkárunk, nagys. Lenk Sándor ur utján, kit jelen válaszunk személyes átadása és egyes pontjainak interpretálásával különösen is megbízni szerencsénk van, a szükséges szóbeli tárgyalásokat megejteni és az ennek alapján megállapitenoó választ jelen tiszteletteljes válaszunk kiegészítéséül jegyzőkönyvbe is iktatni. Az a) pont 3-ik kikezdését illetőleg, hogy t. i. társulatunknak jogában álland a késedelmes egyházközség dijváltói után az esedékesség napjától számított 5°/ 0 késedelmi kamatot szedetni és ezt sommás uton is behajtani, erre nézve megjegyezni kívánjuk, hogy egyházi vagyonnál kamatot egyáltalán nem kiváuunk, sőt a mennyiben az egyházkerület a dti I. kategóriába tartozó biztositások után — a melyekbe a nagyérdemű bizottság kifejezett óhajára a paplakot is készséggel belefoglaljuk — a szerződés TT1. pontja értei-