Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1898

1898. március - Oldalszámok - m01_16

— 16 is megvédelmezze. E tekintetben nagyon igaz az, hogy minden törvény jó, csak jól kell azzal élni. Hányszor féltették egyházunk önkormányzatát a középtanodai államsegély igénybevételétől, mert ennél valóban fontos jogot, a tanterv megállapításának és néhány tanszék betöltésének jogát adjuk ellenértékül az államnnak a segélyért és még sem volt eset eddig, hogy bármelyik iskolafentartó hatóság autonomiai sérelemről panaszkodott volnn. Nem kétlem, hogy míg hazánkban magyar kormány lesz, bárminő árnyalatú is, az az ev. ref. egyházzal e téren nem jön összeütközésbe. Legfőbb kifogás a törvényjavaslat ellen az, hogy nem nyújt módot ar-a, hogy ott, a hol egyházunk hivei az egyházi adóval annyira túl vannak terhelve, hogy annak súlya alatt szinte roskadoznak és hogy attól meneküljenek, meggyőződésük ellenére felekezetnélküliekké lesznek, ezen teher könnyebitessék. Ezen ellenvetés mellett a többi csekély jelentőségűnek tiinik fel én előttem is. A méltányosság, az igazság, egyházunk, de egyúttal az állam érdeke is azt követeli, hogy a javaslat ezen hiányán segitve legyen. A segités legegyszerűbb módja az lehetne, ha egy §-ban kimondatnék, hogy a kiegészítés csak ott vehető igénybe, a hol az egyház hivei legalább 1 forint családadót, ezen kívül állami adójuk után legalább 5—10 százalékot fizetnek egyházi adóban. Viszont a hol a hívek egyházi adója az állami adó lő—20 százalékát meghaladja, ott az egyházi adó alábszállitását a gyülekezet kérelmére az egyházi hatóság engedélyezheti és az ennek folytán a, lelkészi fizetésben bekövetkező csökkenést az állampénztár 800 forintig kipótolja. Igaz, hogy a javaslat 15 §-ának némi erőltetéssel adható volna olyan értelmezés is, hogy abban az elhordozhatatlan egyházi adó csökkentése folytán a lelkészi javadalomban elő álló kevesbedés az állam által kipótoltatik; de miután a szakaszban a jövödelemnek a felekezeti hatóságoktól és a hitközségtől nem függő körülmények következtében való csökkenésről van szó : a homályos szöveg e tekintetben biztosítékot és megnyugvást nem nyújt. Azért oda kell hatni mindazoknak, a kik a javaslathoz döntő helyen hozzá szólhatnak, hogy ev. ref. egyházunknak e tekintetben való jogosultsága a törvényben nyíltan elismertessék. De viszont