Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1898

1898. szeptember - Oldalszámok - 195

— 195 — unitárizmust, most pedig a felekezetnélküliséget plántálta he a b.-somogyi egyházmegyébe. És bár már két gyülekezetet tett majdnem teljesen tönkre, magában a legkisebb hibát sem hajlandó elismerni. Felebbezése nem egyéb mások vádolásánál. Nincs tehát semmi kilátás arra, hogy hiveihez való viszonya javulhasson, ellenkezőleg, a pusztító veszély, konoksága miatt, csak tovább fog terjedni mindaddig, mig a gyülekezet teljesen szétzüllik. Hogy az egyházközség szellemi és anyagi ügyeire való felügyeletét miként gyakorolta, minden szónál megdöbbentőbben fejezi az a körülmény, hogy az egyház földjei már egyszer árverés alá kerültek, de akkor megmentésük sikerült, most ismét árverés alá jutottak elhanyagolt illetékek követelése miatt. E tények eléggé igazolják a 111. és 136. §§-okban előirt kötelességek mellőzését, tehát a 301. §. 2. és 7. pontjai szerint minősülő esetekben való vétkességet, miért is őt azon helyről hivatalról való elmozdításra kellett Ítélni. Az -ad nyugdíj megállapítását indokolja azon körülmény, hogy Begedy Lajos több mint 30 évet töltött a lelkészi pályán, mely idő alatt oly erkölcsi fogyatkozást, mely a hivataltól való végleges megfosztást jogosulttá tenné, se az ellene folyamatba tett vizsgálat nem deritett ki, sem a kihallgatott tanuk ilyenről sehol einlitést nem tettek. Pap Mihály mint gondnok 50 frtos pénzbirságban marasztaltatott el, holott azon évben, melyben követtetett el a legsúlyosabb mulasztás a gyöngyösmelléki egyházban, a gondnok nem ő volt, miért is az I. fokú biróság Ítéletének azon részét, mely vele szemben 50 frt bírságot állapit meg, megkellett változtatni. De megkellett változtatni az I. fokú biróság ítéletének a presbytereket 10—10 frt birsággal súly tó részét is, mert azt, hogy az egyházat ért anyagi veszteséget szándékkal vagy vétkes gondatlansággal okozták volna, a vizsgálat nem derítette ki; ennek inkább tétovázó, erélytelen, részben ön kényszerű eljárásával és helytelen intézkedéseivel a b.-somogyi egyházmegye az oka. Másrészről azonban tény, hogy elöljárói kötelességeik elhanyagolásával, illetve jogaiknak a törvény által kijelölt módon szigorúan nem érvényesítésével némikép hozzájárultak a gyülekezet különböző károsodásaihoz, minélfogva feddésre itéltetésök teljesen indokolt, mint szintén az eljárási költségek fele részében egyetemlegesen történt elmarasztaltásuk is. 13*