Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1897

1897. március - Oldalszámok - 68

— 68 tosi tanítói fizetésnek 1895/6. évi értékét; azután állapítsa meg, hogy az igy kimutatott értékbó'l mennyi illette Juhász Miklós volt tanitót, s ennek tekintetbe vételével hozzon Ítéletet arra nézve, hogy Juhász Miklósnak kell-e s mennyit visszatéríteni. Indokok: Az ítéletet megkellett semmisíteni, mivel annak meghozatalánál az elsó' bíróság egy oly «egyességnek» nevezett okmányra támaszkodott, mely nemcsak homályos s ugyszólva érthetetlen, hanem a melyró'l azt sem mutatta ki, hogy az a megkezdett közigazgatási uton már érvényre emelkedett volna. ítéletét ugyanis egy olyan presbyteriumi jegyzőkönyvre alapítja, melybó'l nem tűnik ki az, hogy az a gyűlés hol tartatott és mikor tartatott, és hogy azt a gyűlést melyik egyház presbyteriuma tartotta. Az sem tűnik ki, mert constatálva nincs, hogy arra, minden presbyter — a tárgy tudatása mellett — meghivatott; pedig oly fontos kérdésnél, mint ez, a legnagyobb óvatossággal kellett volna eljárni. Csak az tűnik ki, homályos szavakba burkolva, miszerint ez a gyűlés Móroez Mihály, ógyallai lelkész ur, mint «deputatus» jelenlétében tartatott, annak tárgya: «az egyház és Juhász Miklós volt martosi tanitó között a tanítói fizetésre nézve fennforgó differentia kiegyenlitáse»; és hogy «Juhász Miklós volt martosi tanitó 30 frtot hajlandó viszszafizetni» ; de az nem tűnik ki, hogy melyik egyház részére és miért, vágyis minő diferentia kiegyenlítésére szolgál ez az ajánlata. Az is látható ez iratból, hogy Juhász Miklós ezt a felajánlott 30 frtot, az illető' esperesi kiküldött kezéhez kész letenni; de az nem látható, hogy ennek megfizetésére a nevezett Juhász Miklós kötelezve is volna, ennélfogva még a fizetési határidő sincs megállapítva. Mindezekből az is kitűnik, hogy itt nem bevégzett egyességről van szó, hanem egy homályos, majdnem megérthetetlen, de egyességnek semmi esetre nem nevezhető iratról. Ezen iratnak tartalma azonban, még ha érthető szavakba foglalt egyesség volna is, a maga utja szerint érvényre nem elmelkedett, mivel az iratokból sehol ki nem tűnik, hogy a lelkész által bejelentett s a jegyzőkönyvbe is bevett felebbezés a megkezdett közigazgatási uton elintézve és elutasítva volna; az ügy tehát még a megkezdett uton, mindig fölebbezés alatt áll s igy a kérdéses,