Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1897
1897. szeptember - Oldalszámok - m01_55
— 55 — emelkedhetett, hogy a műveltebb prot. családok leánygyermekei is, előnyösen igénybe vehetik azt. Az ő aegise alatt jött létre s izmosodott meg nejének védnöksége mellett, a veszprémi ref. nőegylet, mely az egyház sok szegényének könnyeit száraztja föl, sok árváját ruházza meg. S miként elöljárt egyházában, első volt egész családjával együtt, kivált ünnepeken és az urasztalánál a templomban is; szivében hordozva Pál apostolnak amaz elvét: «En nem szégyenlem Kr. evangéliumát.» Róni. I: l(i. Egyhmegyéje is 1868-ban al-, majd 1869-ben főjegyzővé, 72-ben tanácsbirójává és ügyészévé választotta; 70-től 79-ig pedig kerületi képviselőséggel ruházta föl; atyja halála után meg (83-ban) az egyházmegyei gondnoki hivatalra való megválasztással tüntette ki. így csakhamar ismertté lett az egyházkerület előtt is; ismertté és szeretetté! A mint azért a vil. aljegyzői állás megüresült, Véghely Dezső lett a ker. közvéleményének jelöltjévé és 1877. okt. 1. Pápán tartott egyházkerületi gyűlésen e hivatalba be is igtattatott s mint ilyen szolgálta az egyházkerületet annak gyűlésein, s ha csak alispáni hivatalának teendői nem gátolták, szorgalmasan meg is jelent és a tanácskozásban élénk részt vett. Ezen tisztségei mellett tagja volt, mint a kerület világi képviselője, az 1881-iki debreczeni zsinatnak; mely minőségében a zsinat egyik vil. jegyzőjéül választatott meg. Ugy szintén ker. képviselője volt az 1891-iki budapesti zsinatnak is, a hol szintén világi jegyzőül lett megválasztva. S mint olyanra, ki közlékeny modoránál, derült kedélyénél és barátságos természeténél fogva mindenkit ismert, az bízatott a zsinati üléseken, hogy a fölszólalásra jelentkezőket ő jegyezze és hívja föl a szólásra. Az egyházkerület vil. főjegyzőjének Beöthy Zsigmondnak elhalálozása után pedig a kerület főjegyzőjévé választotta s a 96. szept. ker. gyűlésen hivatalába be is igtatta. Ezen állásában azonban alig néhány hónapig működhetett. Ez év elején szívbaja érzékenyebben kezdett mutatkozni, mely ellen a Monté Maggiore által védett Abbázia enyhe égalja alatt keresett üdülést. Ugy hitte, hogy talált is, de gyógyulást nem talált. Az övéi is reménykedtek s ápr. 22 én szerettei körében, szinte