Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896

1896. szeptember - Oldalszámok - m01_73

LXXIII nem egyenes uton, hanem korteskedés és nepotizmus utján választva, ablakon menni, vagy inkább lopózni be az ekklézsiába; a Jézus pásztora pedig az ajtón megy be s az ajtónálló megnyitja előtte az ajtót, mint én ezt megnyitom most eló'tted; s a juhok meghallják szavát s ő juhait ismeri, nevökön nevezi — és mikor kibocsátja őket az akolból, elöttök megyen és a juhok követik őt mert ismerik az ö szavait. A jó pásztor — még kép nélkül szólva is a juhok táboráról a gazdaságban — egyenkint ismeri minden juhát és minden bárányát; ime a valódi cura-partoralis képe az egyházban; s ime a főpásztornak nevezett püspökben, zsinati törvényeink ama bölcs rendeletének az alkalmazása, hogy a püspök köteles a kormányzata alatt álló összes gyülekezeteket, évenként legalább egy egyházmegyében sorra meglátogatni: nem azért hogy ott ünnepeltessék, hanem hogy az egyház és iskola állapotát, a lelkészt, a tanitót az elöljárókat só't az egyes és összes hiveket megismerje s azok is megismerjék őt. Egyik legnehezebb és legfáradságosabb, — de egyszersmind legkedvesebb és leggyümölcsözőbb a püspöki kötelességek között. * Áttérek a másik félreértésre Pál apostolnak a püspöki hivatalról idéztem ama szava körül: A ki püspökséget kiván, jó munkát kiván. Prózai felfogással azt közönségesen ugy értelmezik, hogy jó dolog püspöknek lenni, mert az nagy tisztességgel és rendesen nagyobb javadalommal jár mint más lelkészi állás; bizonyos hatalmi kör is van vele összekötve és a hatalom, bármely körben is csábitó ingerrel bir az emberre, mert a legtöbben szeretik a rendelkezési jogot s ugy tetszik nekik, hogy az bizonyos tiszteletteljes félelemmel veszi őket körül, a. mi az emberek önbecsérzetét, ne mondjam hiúságát, kellemesen csiklandozza. Ámde, helyesen értve, magyarázva és mérlegelve az apostol szavait, világos hogy az a magyarázat merő félreértésen alapul. Nem valamely jó dologról vagy kedvező, előnyös állapotról, hanem jó munkáról szól az apostol. Ki vonná kétségbe, hogy a püspök munkája, ha azt jól végzi, jó munka? Pál apostol nem fukar a szavakkal, hogy e jó munkát körvonalazza és részletezze. A püspök egyéni s magános és társadalmi életéről sem hallgat. Szükség neki feddhetetlennek, egy feleségű férfiúnak (mert akkor még a pogányok