Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896
1896. március - Oldalszámok - 56
- 56 — sodlatainak kiállítását azok eszközölhetik, a kik az eredetit is jogosítva vannak kiállítani, köteleztetnek azonban a kiállítók, mind az eredeti okmány, mind a másodlat keltét ós számát az illető tulajdonos megnevezésével a Budapesti- ós a cultus ministérium „Hivatalos Közlöny "-ében közzétenni. A másodlatot kiállító közegek óvatosságra intendők a kiállítás körül, hogy nem forog-e fenn a visszaélés gyanúja, s ha fennforog, az eredeti bizonyítványok és oklevelek elvesztésének igazolását követeljék. Végre tudatja, hogy másolatokat kiállíthatnak mindazok, a kik másodlatokat állithatnak ki, a hitelesítési dij megszabása az egyházi hatóságot illetvén. A különböző bizonyítvány- ós oklevélmásodlatok kiállításáért a bélyegen kivül a kiállító közeg részére járó díj megállapítását a minister az egyházi hatóságra hagyja, de közli a vezetése alatti intézetekben mérvadó díjszabást, mely szerint osztálybizonyitvány-másodlatórt 2 korona, elemi iskolai bizonyítvány-másodlatért 1 kor., főiskolai bizonyítvány-másodlatért 4 kor., a felsőbb képesítő okmányok és főiskolai oklevelek másodlataiért 10 kor., az alsóbb fokozatú oklevél-másodlatokért pedig 5 korona dij fizetendő. Alkalmazkodás végett köröztetvén, tudomásul szolgál. 53. Ugyanazon min. közli az egyházi főhatósággal a tankorületi kir. főigazgatóságokhoz 1895. okt. 8-án 54301. sz. a. intézett körrendeletét, melyben felhívja azokat, hogy a középskolai érettségi vizsgálatokon a tanulóknál sokszor sajnosan tapasztalt fogyatékos előadó-képesség fejlesztése érdekében utasítsák a középiskolák tanári testületeit, miszerint a tananyag egyes részeinek közös feldolgozása után, illő alkalommal mindenkor engedjenek helyet és módot a tanuló szabad előadásának is, különös figyelemmel levén Gymnasiumi Utasításaink ezen követelményére: „Minden tantárgy körében gond fordítandó arra, hogy a növendékek élőszóban helyes ós ízléses kifejezéshez szokjanak. Nem a tankönyv szavainak szó szerint való elmondása adhatja igaz mértékét a növendék értelmességének, hanem a kellő megbeszélés és megmagyarázás folytán szerzett ismeretónok szabad közlése, korának ós