Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896

1896. március - Oldalszámok - 32

- 32 — évére a nyugdíj tanároknál B—3°j

0-al, pénztári tisztviselőknél 2—2"/

0-ai; magasabb összeggel állapítandó meg, ugy hogy a 30, illetve 40 évben megállapított köteles szolgálati idó kitöltése után a beszámítható fizetésnek teljes összege álljon elő. Beszámítható fizetésnek veendő a lakbéren kívül húzott rendes fizetés, ha ez az összfizetósnek %-ét meg nem haladja; ellenkező esetben pedig a lakbér és törzsfizetós összegének 4/

5 része. Azon kivül a nyugdijigónyes által nyugdíjaztatásakor élvezett rendes fizetéspótlék (korpótlék) teljes összegben beszámittatik. 19. §A nyugdíjaztatás iránti igény csak a betöltött 24-ik életévnél kezdődik, a 24-ik életévet megelőzőleg szolgálatban töltött idő, a nyugdíj összegének megállapításánál figyelembe nem vehető. 20. §. A nem tanári vagy nem pénztári tisztviselői minőségben végkielégítés végett más szolgálatban töltött időnek beszámithatóságára nézve, az egyházkerületi közgyűlés esetről-esetre határoz. 21. §. A hivatalától fegyelmileg elmozdítottak nyugdiját az egyházi törvény 303. §-a alapján a fegyelmi bíróság állapítja meg. 22. §. A tanárt vagy pénztári tisztviselőt megillető végkielégítés összegét az egyházkerületi közgyűlés állapítja meg, azonban a végkielégítés összege a beszámítható fizetés '|

4 részénél kevesebb ós egész évi fizetésnél több nem lehet. 23. §. A 12. §. szerint nyugdíj képes özvegy ellátási dija: elhunyt férje 5 beszámítható szolgálati éve után a beszámítható fizetésnek 600 írtjáig 50"[

0-ban, a beszámítható fizetés 600 frton felüli összege után pedig 20°/

0-ban állapittatik meg.