Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1896

1896. március - Oldalszámok - 16

— 16 — elfogom intézni elnökileg. A melyek pedig a törvénynél, szokásnál, fontosságuknál fogva testületi megvitatást és határozat hozatalt igényelnek, azokat kellőleg előkészitve fogom tárgyalás és elintézés alá terjeszteni. E czélból oda törekszem, hogy egyházkerületünk mindazon kellő képességgel és jó akarattal biró erői, a kiknek egyházunk ügyeiben való közreműködése csak áldásos lehet, az egyházi közigazgatás részére megnyeressenek, ott megfelelő munkatért nyerjenek. De az ügyvitel egyszerűsítése, gyorsítása mellett is kiváló gondot kívánok forditáni arra, hogy az egyházkerület kötelékébe tartozó alkotmányos testületek, egyházmegyék és egyházak törvényileg biztosított jogai épségben megtartassanak, az őket közvetlenül érdeklő ügyekben, rólok-nélkülök határozatok ne hozassanak, véleményeik, előterjesztéseik, javaslataik, indítványaik kellő figyelembe vétessenek. Mert magyar reformált egyházunk éltető elemének tartom a zsinat-presbyteri rendszernek az egyházi élet minden fokozatán sértetlenül való fentartását. Még ha az egyházi törvény nem tenné is kötelességemmé, közpénztáraink jelenlegi igen nehéz helyzete megköveteli, hogy kerületünk és főiskolánk vagyoni ügyeire kiváló gondot fordítsak, a fenforgó szükségleteket a rendelkezésre álló anyagi erővel összhangzásba hozni, az ujabb vagy fokozottabb szükségletek fedezésére uj jövedelem forrásokat keresni igyekezzem; mindig szem előtt tartván az okos takarékosság elvét, a melynek irányítása mellett találhatjuk meg csak a kellő sorrendet ós fokozatot a nélkülözhetlen és nélkülözhető kiadások között. Keresztyéni és hazafias kötelességemnek tartom a felekezetek közötti jóviszonynak, a mennyiben az talán fölmerült félreértések folytán megzavartatott, helyreállítását ós folytonos ápolását.Vezéreszmém, irányadóm e tekintetben nem csak a béke, mert hiszen béke lehet az elnyomó és elnyomott, az ur és szolga között is, hanem a testvéri szeretet. Ezen testvéri szeretet biztosithatja csak a jogok kölcsönös elismerését, azok megsértésétől kölcsönösen önként való tartózkodást. Az egyes felekezeteknek megvannak sajátos hitelvei, dogmái, ezek