Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1895

1895. szeptember - Oldalszámok - 7

eddig pártfogó nélkül áll az egyházi ügy s ennek lelkészi kara, némileg tanitói kara is.— A lelkészek helyzete érdekében évtizedek óta nem történt egyéb, mint hogy fizetésükben a csekély összegű készpénz váltópénzről folyó értékre, a méró métermázsára s az akó hektoliterre változtatott át, — egyébként a lelkészi kar ma is a régi dijlevelek elavult, sokszor feledékenységbe ment, sokszor kétes ós határozatlan tételei alapján kapja fizetését, a mi sok esetben kellemetlenségeknek kútforrása volt a múltban ós lehet a jövóben. Nem akarok az ősök intézkedése ellenében — mely annak idejében jó volt — egyetlenegy panasz szót is ejteni, de mivel a jelek azt mutatják, hogy a lelkészi fizetések rendezése — ha valamikor megtörténik — felülről indul ki: abban a véleményben vagyok, hogy ez a rendezés nem történhetik meg, vagy ha megtörténik, sok esetben igazságtalanul történik meg, ha ennek alapjául egy határozott básis-t nem állapítanak meg előre. Ilyen básis-nak mutatkozik a dijleveleknek oly módon rendezése, illetőleg átalakitása, hogy a régi tételek megváltásával a fizetések készpénzben állapíttassanak meg ós szolgáltassanak ki. Ez czélja jolon indítványomnak, melynek indokolására a következőket említem fel. A mai viszonyok között a minimalis fizetésű lelkészek és tanítók javadalma a legnagyobb gond ós a legjózanabb beosztás mellett is alig elégséges arra, hogy egy lelkésznek s tanítónak, társadalmi állásához illő s őt megillető existentiát biztosítson. Ha podig ez a minimalis javadalom még az időjárás viszontagságainak vagy a gabona árhullámzás esélyeinek is ki van téve, — ha üresedés, vagy változás alkalmával az is megtörténhetik — a mire konkrét esetek vannak — hogy a díj levél egyes ingadozó tételei, a régi ususra hivatkozva, itt is, ott is megcsorbittatnak: akkor a dijlevelek átalakításának szükségessége, egyéb indokolás nélkül is, szinte magától értetődik. De figyelembe veendő az is, hogy ma a lelkész ós tanitói pályára lépő ifjak legnagyobb része szegény sorsú szülők