Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1895
1895. április - Oldalszámok - 8
8 vénye — a Szabó György egyházmegyei ügyész jogi véleménye csatolása mellett kéri püspök urat, hogy a gyormelyi egyház és kőszénbányai vállalkozók között létrejött és a helyi egyházra nézve előnyős szerződést elnöki jóváhagyás és megerősítéssel ellátni kegyeskedjék. Miután a gyermelyi egyház és a kőszénbányai vállalkozók közötti szerződés az illető esperesi hivatal nyilatkozata s az egyházmegyei ügyész jogi véleménye szerint is az egyházra nézve előnyödnek mutatkozik: a ker. gyűlés által ezennel megerősíttetik. 16. A nm. mk. vallás és közokt. minisztérium, püspök urnák a tanítói fizetések megállapítása tárgyában 1894. évi 1224. sz. a. tett fölterjesztésére 1894. évi nov. 8-án 5291. sz. a. leiratában válaszolja, miszerint a, kántori ós tanítói javadalmak különválasztását illotő rendelkezés régi ós szakadatlanul fennálló gyakorlaton alapul, mely gyakorlat követtotett mindazon iskola fenntartókkal, illetve tanítókkal szemben, melyek, illetve kik a Ratio educatíonis ós régebbi szabályok alá tartoztak végellátás tekintetében is. A rnult évi 29751. sz. a. kiadott szabályrendeletben részletesen előadott módozat, melyet a gyakorlat is szentesitott, az egyedül lohetséges ós az igazságnak is megíelelő, mert a kántortanitói javadalom, miként azt a fölterjesztő e. kerül, gyűlés is helyesen fejtegeti, a párbérből fejlődvén, egyházi természetű adózáson alapszik s ópon ezen okon az egyházhatóságoknak egyrésze felekezeti különbség nélkül, az egyházkerületi k.-gyűlés határozatától eltérőleg, az összes javadalmat kántor fizetésül követeli ós csupán a tandijat ismeri el tanitói javadalomnak. Már pedig a javadalom természetére és felosztására nézve csak egy, mindenkivel szemben egyiránt alkalmazandó szabály lehet irányadó. Nem engedhető meg, hogy a különböző érdekek vagy felfogások szerint módosuló nézetek szerint az egyik egyházhatóság területén a javadalom csekély kivétellel kántorinak, a másikban tanítóinak vétessék. A legigazságosabb az ; hogy mindazon javadalmi tételek, melyek egyik, vagy másik minőség után járó diijra vallanak, az összes javadalmakból levonatván, a megmaradt
