Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1894

1894. szeptember - Oldalszámok - 266

— 266 — 8. Testvér kerületektől érkezett átiratok. 9. Egj'esek ügyei. 13. §. A tárgyhoz mindenki csak egyszer szólhat, kivéve az előadót, ki felvilágosítás végett többször is felszólalhat, — ós az indítványozót, ki zárszóval élhet. 14. §. Bármikor szót kérhetnek: a) Kik a napirendhez szólni, b) Kik személyes kérdésben felszólalni, avagy félreértett szavaikat helyreigazítani kívánják, c) Kik a törvényre, vagy tanácskozási szabályokra hivatkozni akarnak. 15. §. Az elnöknek jogában, sőt kötelességében áll a kérdéstől eltérő szónokot figyelmeztetni, a rend, illem s közgyűlés méltóságának megsértőjét beszéde félbeszakításával rendre utasítani. Rendre utasítás után a szónok mentségét előadhatja s beszédét folytathatja. Ha ugyanazon előadás közben ismételt rendreutasitás szüksége forog fenn : az elnök jogosítva van a közgyűlést minden vita kizárásával szavazatra hívni tel a fölött, vájjon a szónoknak a szóllás továbbra megengedtessók-e vagy no ? Meg nem engedés esetén elnök a szónoktól a szót megvonja. 16. §. Tanácskozás közben irott beszédet olvasni s a szólót beszédében közbeszólás vagy hangos társalgás által zavarni nem szabad. 17. §. Ha a szóllásra feljegyzettek nyilatkoztak, vagy a szótól elálltak, a gyűlést vezető elnök a szónokok nyilatkozatai, avagy szavazás után a szavazatok alapján határozatot mond. 18. §. A szavazás igennel vagy nemmel történik s 10 tag kívánatára mindig elrendelendő. III. FEJEZET. A közgyűlés alkotó tagjai különösen. 19. §. Püspök és főgondnok, a közgyűlés és bíróság rendes társ elnökei. A püspököt akadályozás esetén a hivatalára nézve leg-