Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1894

1894. szeptember - Oldalszámok - m01_7

VT! túlnyomó többsége által országszerte ünnepelt tagjai, az érvek­ben gazdag, s épen azért győző szónoklat hatalmával s a meg­győződésből fakadó szent lelkesedések diadalra vezető erejével megvédelmezték a nemzetünket közép korba visszaterelni aka­róknak a legheterogénabb elemekből összeszedett tábora ellen. Örök dicsőssége egyházunknak, hogy híven múltjához, hü maradt a szabadság lobogójához, hogy ugy alsóbb, mint leg­felsőbb kormányzó testületei s törvényhozó testülete is kije­lentette, hogy a törvényjavaslattal szemben állást nem fogla­lunk, s nem helyezkedve felekezeti kizárólagos álláspontra, hanem a közjó s magyar állam érdekeinek magas színvona­lára emelkedve bírálták meg a javaslatokat, s e magas szín­vonalra emelkedetten nem a törvényjavaslatok ellen, hanem azok mellett foglaltak állást, s a kormányt kitűzött nagy czélja elérésére irányzott küzdelmében támogatták. Sok szenvedésen, életerejét leverés helyett megedző kemény megpróbáltatásokon ment keresztül a magyarországi ev. ref. egyház, voltak idő­szakok, mikor az állami hatalom elleneinkkel kezet fogva mért egyházunkra súlyos csapásokat, de e csapások alatt is hű volt a hazához, mint magyar nem hidegülhetett meg a magyar haza iránt, hű volt a szabadsághoz, mert tudta, hogy csak az az egyház, az a nemzet virulhat fel, annak van jövője, mely a szabadságnak egyedül biztos és rendithetetlen alapján áll. A felvilágosodás fáklyáját, a szabadság lobogóját akkor sem ejtette ki kezéből, mikor a nem érdemelt csapások súlya alatt ezer, meg ezer sebbel borítva vérezett. Már maga az a körülmény, hogy az egyházpolitikai tör­vényjavaslatok ellen a clerus, a nemzetiségek, a feudálisták, s a reactionáriusok küzdöttek ós küzdenek, kijelölte egyházunk — mint a hazában specifice magyar egyház — részére azt a helyet, melyet elfoglalni, s melyen a törvényjavaslatok mellett küzdenie kell. — Én nem féltem egyházunkat sem a feleke­kezetnélküliség törvénybe iktatásától, sem az 1868: Lili. t. cz. 12-ik §-ban foglalt rendelkezésnek megváltoztatásától.— Igaz, hogy a felekezetnólküliség azon egyházakat fenyegeti, melyek más forrás hiányában, hiveikre kivetett adóból fedezik összes egyházi és iskolai szükségleteiket . . . igaz az is, hogy a fele-

Next

/
Thumbnails
Contents