Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1894

1894. szeptember - Oldalszámok - 37

— 37 — A komáromi székhelyhez; Tata, Komárom. Bars, Dr.-Palánk. Felhivatik a tanácsbirói kar, hogy ezen közgyűlési határozat szerint a két időszaki tanácsot még e gyűlés folyama alatt alkossa meg s az eredményről a kerületi közgyűlést értesítse. 53. Tárgyalás alá vétotvén az őrségi egyh. megyébe tartozó kerczai ev. ref. egyház azon panasza, a melyszerint néhai Hodossy Ferencz volt kerczai ev. ref. népiskolai tanító özvegye a nagyméltóságú vallás és közoktatási ministeriumhoz folyamodván azért, hogy neki az egyházi felsőbbség által férje halála után félévi időtartamra engedélyezett kegyelmi év alatt kiszolgáltatott segédtanítói természetbeni ellátásért és készpénz fizetésért általa felszámított 114 frt a kerczai ev. ref. egyház által visszatérittessók: a nagyméltóságú magy. klr. vallás és közokt. ministerimn 1804. óv május 21 ón 15304. sz. alatt kelt vasvármegye kir. tanfelügyelőségóhoz intézett leiratában azon nézetének ad kifejezést, hogy az 1893. évi 26. t. cz, 1. §-nak világos intézkedései szerint az özvogy egyáltalán nem kötelezhető, hogy félévi ellátásából a segédtanítót ellátásban és fizetésben részesítse." A nagymólt. vallás ós közokt. ministerium ezen véleményére támaszkodva az özvegy beperelte a kerczai ev. ref. egyházat a 114 frt visszafizetéseért a szent-gothárdi főszolgabiróság előtt ós bár a követelés jogi alapja ugy ev. ref. egyházkerületünk kegyelemévre vonatkozó gyakorlata, mint az egyházi törvény 433. §-a szerint teljesen tarthatatlan, amit a főszolgabiróság előtt a törvénykönyvvel igazoltak, nevezett főszolgabiróság mégis csak oly feltétel alatt függesztette fel az itólethozást, illetőleg végrehajtást, hogy a kerczai egyház addig vagy egyezzék ki az özvegy gyei, vagy illetékes felsőbb egyházi hatóságánál tegyen lépéseket az ügy rendezésére. Az őrségi ev. ref. egyházmegyére a kerczai ev. ref. ogyház ezen panasza felterjesztetvén, az ügy sürgősségénél fogva az egyházmegye feliratot intézett főt. ós mélt. püspök ur utján a nagymélt. vall. és közokt magy. kir. ministeriumhoz és jkéri, hogy mivel a leiratban kifejezett nézet mind a kegyeemóv természetével, mind az erre vonatkozólag fennálló álta(52-53)