Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1893

1893. április - Oldalszámok - 5

6 egyházkerület főiskolája ügyében Komáromból megindulván, előtérbe állott azon kérdés, hogy áthelyeztessék-e az egyházkerület főiskolája Pápáról Komáromba, vagy ott meghagyassák. A do'og természeténél fogva ugy az egyik, mint a másik oldalról nevezetes mozgalmat idézett elő az egyházkerület kebelében. Ez tetmészetes, sőt ha kellő korlátok között fog maradni, örvendetes, mert ez érdeklődés az egyházkerületi főiskola ügyei—, az oly fontos tanügy iránt. Azt hiszem, hogy épen azért szükséges, mert ez ügy fontos, hogy a legnagyobb nyugodtsággal ós tárgyilagossággal, minden szenvedélyesség kizárásával fontoljuk meg az indokokat és határozzunk az iránt, az eljárás módozatára nézve ugy, mint az ügy érdemére nézve a szerint a mint az ügy kivánja. Én tehát ezen kéréssel vagyok bátor a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés elé járulni. Csak egyet teszek még hozzá ós ez az, hogy ezt csak ugy érhetjük el, ha feltesszük, hogy az ellenkező nézeteknél is a fő indok az egyházkerület érdeke, a tanügy érdeke. És ha el fog dőlni a kérdés, a Pápán maradás vagy a Komáromba áthelyezés el fog határoztatni, szükséges, s óhajtandó, hogy azért az elkeseredés, elhidegülés be ne álljon. Végül bátor vagyok már előre is figyelembe ajánlani, hogy, ha a kerület főiskolájának Pápán hagyása mondatik ki, a komáromi érdekeltség, ellenkező esetben a pápaiak oda fognák magukat ragadtatni, — a mit fel nem teszek — hogy t. i. azt mondják „már most jól van, mi a kerület főiskolájával nem törődüuk" : nemcsak a főiskolának ártanának ; hanem azt mondhatná joggal a közvélemény, hogy még sem a közügy, hanem a helyi érdek volt az indítványozók főczélja. Bocsánatot kérve, hogy ezen kéréssel, (mely meg vagyok győződve, hogy szem előtt volt tartva s melyet lelkem megnyugtatására tettem csak), járulok az egyházkerület elé, a közgyűlést megnyitom g. Az őrségi e. megye 1892. évi október hó 17-én Körmenden tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 4. pontja alatt jelenti, hogy Somogyi Gyula egyházas-r^dóczi lelkész és tanácsbiró úr, a lemondás folytán megürült esperesi állásra, az egyházak szavazattöbbsége által megválasztatott s eskütevés mellett esperesi szókét a gyűlésen azonnal el is foglalta. (1-2)