Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1892

1892. szeptember - Oldalszámok - _m01_49

XLIX a gyermekek valláserkölcsi oktatásának miként történtét is fölvegye a missionárius jelentésébe. 5. Nagy-Kanizsai missió a központban 64 lélekkel. A népösszeirás szerint a vidéken igen kevés református lakik, s mert Keszthelyen is csak 45 református van, a keszthelyi és n.-kanizsai missió egyesitendő. . A keszthelyi missiói körben eddig működött köveskállai lelkész a missiói bizottsághoz jelentéstétel végett áttett leveleiben arra kéri a főt. egyh. kerületi gyűlést, hogy az ő eddigi missiói körének Keszthely és vidéke csak '|

4-ét képezi, annak •'|

4-e (a nagy kiterjedésű tapolczai, sümeghi és zalaszentgrótlii járások, melyeket Kanizsáról gondozni nem lehetne) akkor is az ő gondozása alatt maradnak, és igy, ha Kanizsához csatoltatik is Keszthely, a missió gondozásáért a közalapból nyert évi segély ugy lenne megosztandó, hogy annak '|

4-e a keszthelyi missionárius lelkész javadalmához csatoltatván, 3|

4-e adassék jövőre is a köveskállai lelkésznek missiói utazási költségei fedezésére. Kéri egyúttal, hogy ez az évi segély 150 frtról, 160 frtra emeltessék fel. Igaz, hogy ugy a sümeghi, mint a zalaszentgrótlii járás nagy területen fekszik, de a sümeghiben összesen 113 lélek (15 községben) a zalaszentgróthiban (12 községben) csak 42 reformált lélek van. Lehet-e ezeket Köveskálláról ugy gondozni, hogy a czól eléressék, s a szórványban lakók oly valláserkölcsi oktatásban részesittethessenek, mely azokat más felekezetbe olvadás ellen megvédelmezi ? Ez oly kérdés, melyre ón nem merek igennel felelni. 6. Kaposvári missió, a központban Kaposváron 592 lélekkel. Ezen missiói egyháznak szép jövője lesz. A hivek száma a közelében levő községek ref. vallású lakosainak beköltözése által folytonosan szaporodik. Az egyh. tagok hitbuzgóságát, áldozathozatalban nyilvánuló egyházias érzületét fényesen igazolják az általok tetemes költséggel létrehozott egyházi középületek. A lelkészi teendőket időről-időre változó s. lelkészek végezik, s habár ezek hiven teljesitik is kötelességüket, de még is óhajtandó ez állomásnak rendes lelkészszel betöltése, mert a lelkészi gondozást csak is akkor koszorúzhatja óhajtott siker, ha a gondozó lelkész ismeri az egyes családokat