Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1892

1892. április - Oldalszámok - m01_14

XIV új egyházuk részére híveket toborozhassanak a szokásos ígérgetésekkel, hogy náluk nincs egyházi adó, csak kegyes adakozás van, mindenki annyit fizet, amennyit akar, náluk nincs robot (^közmunka) stb. S mert mindenhol — ahova az unitárismus befészkelte magát — ezen Ígéretekkel igyekeznek új liivei hódítani, ebből látható, hogy itt rendszer van, s ez eljárást felsőbb helyről irányozzák. Yilonyán is megszűntek a kitérések, s Iszkaszentgyörgyröl azon örvendetes jelentést vettem, hogy a kitértek közül már többen visszatértek egyházunknak odahagyott édes anyai kebelére. Mailt évi jelentésemben, melyet a főt. egyházkerületi gyűlés nem tárgyalhatott, érintettem az okokat, melyek lehetővé tették az uni-tárismusnak egyházunkba betörését, melyek nagy mértékben elősegítik most is annak hóditó hadjáratát, s joleztem azt is (1890-ik évi augusztusi ehk. gyűlés j könyvének 227 és 228-ik lapjain) mi a teendőnk, ha a már is érzékeny veszteségeknél még nagyobb veszteségektől meg akarjuk védeni egyházunkat. Ajánlom múlt évi jelentésemnek idevonatkozó részét a főt. egyhker. gyűlés becses figyelmébe, s kérem ez irányban intézkedését. Szinte mult évi jelentésemben (f890-ik évi aug. ehker. gyűlés jkönyve 229—23f lapjain) tettem indítványt az egyházak társítására, s erőink központosítására vonatkozólag, ezen indítványaimra is kérem a főt. egyh. kerületi gyűlésnek határozatát. Az egyházkerület új levéltárnoka Németh István úr megkezdte, s szakavatottan, lélekisnieretes hűséggel és pontossággal folytatja az egyh. kerületi levéltárnak rendezését. A szétszórt akták összekeresése, az egy évieknek egy csomagban időrendileg elhelyezetten összeszedése, s igy a fasciculus annalis elkészítése, majd később az összes akták leltározása lélekisnieretes gondosságot, szakértelmet, s fáradást nem ismerő tevékenységet igényel, és e tulajdonok levéltárnokunknál nem hiányzanak, s mert üg3

rszeretettel, egyházunk iránti szent lelkesedéssel, a kerület történelmének majdani megírásánál gazdag forrásul szolgáló okmányok fontosságának, s igy megőri-