Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1892

1892. április - Oldalszámok - m01_11

XI vezbetjük, mert hitsorsosaink nagy része a termelő osztályhoz tartozván, a kedvezőtlen tél a kiveszett vetések a bevételeknek hiánya, s nagymérvű csökkenése az áldozathozatalt igen sok egyháztagnak a legjobb akarat mellett is lehetetleníti, 8 mert a szent czélra áldozók közül sok oly fényes név hiányzik, kik nem szoktak elmaradni az áldozat oltáráról, midőn oda a haza, az egyház és a közművelődés érdekeinek előmozdithatása czéljából hivattak, s erős meggyőződésem az, hogy most sem fognak elmaradni, s mert valószínű, h<~>gy egyes gyülekezeteink is nagyobb adománynyal akkor fogják egyházkerületünket megörvendeztetni, mikor kedvezőbb időjárás és jobb termés ezt reájok nézve lehetővé teszik , . . . én bizton reménylem, hogy leánynevelő felsőbb tanintézet életre képes testet fog ölteni, s az egyházkerületi és egyházmegyei kormányzó testületek elnökeinek és tagjaínak, az egyházak buzgó lelkészeinek és presbytereinek jutott szép osztályrészül az a nemes feladat, hogy hitrokonainkat további áldozatok hozatalára lelkesítsék és buzdítsák s ne szűnjenek meg ez irányban működni mindaddig, míg az eszme testet nem ölt, míg a nőnevelő felsőbb ref. tanintézet létre nem jön hazánknak és egyházunknak közös javára. S mert az eszmét elejtenünk nem lehet, nem szabad, s ha most nem lenne is megtestesíthető, de okvetlenül meg kell azt testesítenünk, habár későbbi jövőben is, s meg fog testesülni okvetlenül, ha az ajánlott összegek befizettetnek, s kamatai mindaddig tőkésittetnek, mig a szükségelt összeg előteremtve nem lesz. Igaz, hogy nagyon óhajtandó volna e tanintézetnek mielőbb megnyithatása, de ha most ez nem volna is lehető, akkor sem szabad az eszmét elejtenünk, mert ha későbben testesül is meg, akkor is áll, hogy jobb későn, mint soha, s az eszmének elejtése szégyent hozna egyházkerületünkre, mert negyed millió lelket számláló testületben kell oly morális ós alkotó erőnek lenni, mely azt egy közhasznú tanintézet létesítésére képesíti. — Nézetem szerint fölkérendők lennének a nagylelkű ajánlattevők arra, hogy az általok ajánlott összegeket a szent czélra gyümölcsöztethetés végett fizessék be a kerületi pénztárba. — A helyről — hol a taninté-