Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1890

1890. augusztus - Oldalszámok - 260

— 260 -gyülekezetben a külbirtokos hitsorsosokat is terheli, mely körülmény sok viszály forrását is képezi. Nagyobb épitkezéseknél a költség többnyire birtok után vettetik ki még oly gyülekezetekben is, hol a rendes szükségletek fedezésére kivetett évi adó személyekre rovatik ki. Az igy kivetett összeget több évre felosztva, évi hányadokban kell lefizetni, s a fizetetlen részletek után kamat szedetik. 2. Ingatlanok, házak haszonbére, tőkepénzek kamatai. 3. Közmunkák dijjai (részes aratás, közös kaszálás az egyház javára, nagyobb mennyiségű ölfa, vagy kőszállitás stb.) Van olyan gyülekezet, a mety közmunka keresésből ezerekbe kerülő templomot, lelkész ós tanitólakot s iskolát épit. A b.somogyi, mezőföldi ós veszprémi eegyházmegyékben sok gyülekezet közmunkával szerzett jövedelemből épiti szép középületeit. 4. Közös malmoztatás. A gyülekezet összes családai egy malomban őrletnek, s ezért a molnár, az őt illető malomvámnak egy negyedét visszaadja az ott őröltetők gyülekezete javára. Sok gyülekezetben a lelkész és tanitó részére kötelezett gabona-fizetés a malomvámból kerül ki. 5. Önkéntes adakozás, persely pénz, egyes kegyes hívőknek s társulatoknak nevezetesebb ünnepeken, s főleg uj évben „Isten dicsőségére" czim alatt az egyház javára hozott önkéntes áldozatai. E jövedelmi forrásnak évről-évre apadása jelzi egyrészről az elszegényedést, de sok egyháztagnál jelzi a hitbuzgóságnak, egyházhoz ragaszkodásnakhanyatlását is. 6. Harangoztatásért járó dij. Leginkább a városi gyülekezetekben szokásos, hogy temetések alkalmával, a temetés alatti harangozáson kivül, harangoztatásért fizetni kell. Ez a dij tőkésittetik, s ha uj harang vétetik, ennek árába adatik ki. 7. Sirváltságot szinte a városi gyülekezetekben fizettetnek azokkal, kik az egyház temetőjébe akarják családjok tagjait temettetni.