Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1889

1889. szeptember - Oldalszámok - 52

— 52 — talában véve, községi és törvényhatósági közegek szedik és hajtják be. Ig}' állván a dolgok, a követhető vagy követendő eljárás annak eldöntésétől függ, hogy miben álljon a kötele­zett segédkezés; mikor lépjen életbe és minő egyházi hatóság által vétethessék igénybe? ezen kérdések elbírálásánál nem­csak az állami és közigazgatási, hanem az egyházi önkormány­zati szempontok is figyelembe veendők. Az állami és közigaz­gatási tekintetek megkívánják, hogy azon kivételes s külön törvénynyel szabályozott végrehajtási eljártts, a mely szerint a közadók beszedetnek, csakis oly egyházi tartozásokra nézve alkalmaztassák, melyekre nézve meg van az erkölcsi bizton­ság, hogy az illető egyház hiveirc az azon egyházban fennálló törvények és szabályoknak megfelelőleg rovattak ki; az egy­ház önkormányzati jogának szempontja pedig igényli, hogy ne minden egyes egyházi hatóság vehesse híveivel szemben ezen eljárást igénybe, hanem történjék ez a felsőbb hatóságok utján s igy ezek tudtával ós beleegyezésével. Mindkét szem­pont pedig szükségessé teszi azt, hogy az egyes egyházak ál­tal saját czóljaikra évenként kivetett egyházi adó, azon járu­lékoktól, melyek az egyes egyházkerületeknek, vagy az egyház egyetemének érdekében a felsőbb hatóságok által kivettetnek, avagy azoktól, melyek bár egyes egyházakat illetőleg, de csak átmenetileg, például templom, avagy iskola ópitése czél­jából kivételesen rovatnak ki, megkülönböztessék. Ezeknek fi­gyelembe vételével és a zsinati törvényeknek is megfelelőleg szükségesnek látom a pénzügyminiszter úrral egyetértésben kijelenteni, miként az egyes egyházakban az egyházi czélokra a helybeli presb3'terinm által évenként szabályszerűen kivetett egyházi adóra nézve szükségessé vált segéd kezes első foka mindig a helybeli presbyterium által és pedig a helybeli köz­igazgatási hatóságnál vehető és veendő igénybe, mely hatóság a segédkezést meg nem tagadhatja, másod fokon pedig az 5. értelmében, az esperes által a köztörvényhatósági főtisz­tektől (alispán, polgármester) kérendő. A rendes egyházi adó­kon kivül szintén a helybeli presbyterium által kivetett egyéb egyházi járulékokra nézve hasonló eljárás követendő. Az eset­ben pedig, mikor oly egyházi tartozásokról van szó, melyeket az illetékes egyházkerületi fenhatóság az egyházkerület összes

Next

/
Thumbnails
Contents