Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1887

1887. július - Jegyzőkönyv

— 21 — 1. barsi e. m 0.43. 2. b. somogyi e. m. . 0.80, 3. dr. palánki e. m. . 1.2G, 4. komáromi e. m. . 0.66, 5. mezőföldi e. m. . . 0.44, 6. eörségi e. m. . . . 1.06, 7. pápai e. m 1.11, 8. tatai e. m. . . , . 0.25, 9. veszprémi e. m. . . 0.09, az egész kerületé . . 0.66. A szaporodási arányszám legkedvezőtlenebb a veszprémi és tatai, legkedvezőbb a dr. palánki, pápai és eörségi e. megyékben. I 'ulláserhülcsi élet. Valláserkölcsi életünk, lia a templomok látogatottságából vonjuk le a következtetést, akkor nem hanyatlott. Kivéve a szorgos munkaidőt a templomok látogatottak. Óhajtandó volna, hogy a müveit osztály e téren is jó példával járjon elő, annyival inkább, mert példája a népre hat, s a valláserkölcsi élet a társadalmi rendnek is legbiztosabb őre. Az úrvacsorával élők száma is szaporodik úgy a falusi, mint a városi gyülekezetekben. Sajnos, hogy egyes gyülekezetekben a nép alsóbb osztálya a mértékletesség törvényét nem tartja szeme előtt, s keresményét a helyett, hogy családja érdekében, saját jobb létét is szerzés által emelve, értékesítené, korcsmákban dorbézolja cl, s e miatt lelki ereje megtörik és a család nyomorral küzd, nem is emlitve azt, hogy az iszákosság miatt az ebből eredő nyomor sok bűnnek kútforrása, s igy az erkölcsi életet is aláássa. Az egyházhoz való ragaszkodás is jele a vallásos élet élénkségének, épen ezért az egyházból való kitérések jelzői ugy a vallásos növelés elhanyagoltságának, mint a benső vallásosság egyeseknél alálianyatlottságának. A lefolyt évben a tőlünk kitértek száma fölözi a hozzánk áttértek ét. Vesztettünk a kitérések által a barsi (3), a b. somogyi (9), a komáromi (5), a mezőföldi (4), a veszprémi (3) egyházmegyékben; nyertünk a pr. palánki (2), eörségi (2), és tatai (18) egyházmegyékben.