Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1886
1886. június - Oldalszámok - 90
— gőzét különbözőségénél fogva sem. A mi közelebbről a lelkészi nyugdijt illeti, arra nézve ugy vélekedik, hogy a lelkésznek legtermészetesebb nyugdija a káplántarthatás. Ennek helyébe akarja tenni a konventi tervezet a róm. kath egyházban ismert deficientiába helyezést, a nélkül, hogy tekintetbe vette volna, hogy az ev. ref. egyház a magas clerusnak e tekintetbon rendelkezésre álló eszközeivel nem bir: nem vette kellő figyelembe a plébános és a ref. lelkész között levő azon nagy különbséget, mely szerint az ev. ref. lelkész egyúttal családapa is, s nem mérlegelte, hogy minő veszély rejlik az általa benyújtott nyugdíj tervezetben az ev. ref. lelkészi kart illetőleg, szemben azon tán itt ott constatálható csekély előnynyel, mely az egyes egyházakra nézve hárulna. Különben is az országos közalap feladatát szabályozó egyházi törvény 217. §-a a lelkészi nyűg- és gyámintézet állandó segélyezéséről szól csak, tehát épen nem involválja, hogy felülről lefelé kezdessék épitetni egy oly intézmény, melynek alulról fölfelé való épitése lehet csak czélszerü helyes. Ep azért midőn az egyh. ker. közgyűlés a convent által benyújtott tüzkárbiztositás- nyugdíj s gyámoldai tervezetet és pedig az elsőt feltétlenül, a két utóbbit jelen alakjában elfogadhatatlannak nyilvánítja, ragaszkodik az egyes egyh. megyék gyámoldáinak fentartásához, ajálván azoknak minél nagyobb mérvben leendő megszilárdítását a törzsbetétek s évi járandóságok felemelése által, egyszersmind kijelenti, hogy nem fogadhatja el a conventi tervezetben stipulalt azon veszélyes elvet, hogy az egyh. megyék kizárólagos tulajdonát képező egyh. megyei és egyh. ker. gyámintézeti vagyon res nulliusnak declaráltathassék valaha. 91. A tatai egyh. megye az 1879. évben alkotott tanító választási szabályokat sok tekintetben hiányosoknak tartván, indítványozza, hogy azok helyett az általa beterjesztett következő tanító választási szabályzat fogadtassák el:
