Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1885

1885. június - Jegyzőkönyv

73 nok, ki részint mint tanácsbiró, részint mint e. kcr. világi számvevő, részint mint e. m. gondnok közel félszázadon át áldozatra készen, a nagy ősökéhez hasonló egyházias érzülettel s vallásos buzgósággal, szolgálta az egyház szent ügyét, s a válság nehéz időszakában mint rettenthetlen bajnok állotta meg helyét az egyház jogai védelmében folytatott s diadal által koszorúzott, de csak is a szellem fegyvereivel vivott fényes küzdelemben. Továbbá Konkoly Tliege Pál barsi e. m. gondnok, ki Véghely Imrének kortársa s a szent ügyért vivott küzdelemben — habár más e. megyében, de azért egy czél elérhetéséért vitézkedett bajnok volt. A két gondnok mint egyh. kerületi tisztviselő is fényes érdemeket szerzett, s a veszteség, mit haláluk okozott, nemcsak az e. megyének, hanem a kerületnek s a hazának is vesztesége. A lelkészi karból elhunytak: 1. barsi e. megyében Szabó Lajos lévai; 2. b.-somogyi e. megyében Sarlós György patai; 3. komáromi e. megyében Czike Péter szentpéteri, Patkó Sándor padányi; 4. mezőföldi e. megyében Nagy István sár-szentmihályi, Parragh Ferencz sár-keresztesi, Kovács János igari; 5. tatai e. megyében Gyalókay József csépi, Szalay Pál bőnyi; G. veszprémi e. megyében Szűcs Dániel (Kisfaludy társaságnak is tagja volt) veszprémi, Dobrai István csurgói, Dömölky Endre arácsi; 7 őrségi e. megyéből Petheő Zsigmond senyeházi lelkészek. Hű munkások voltak az ur szőlőjében, nemesen harczolták ama nehéz harczot, el van téve számukra