Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1885

1885. június - Jegyzőkönyv

69 tésüket fájlaló érzéssel és a kegyeletes visszaemlékezéssel. Lónyainak halála is szép volt, méltó a nemes élethez. Az egyháznak vezérbajnoka vezérhez illően esett el, azon szent ügyért fáradozásközben lehelte rá íagyos csókját a halál angyala, a mely ügy leginkább szivéhez forrott, a melyen lelkének egész odaadásával csüngött — egyházi gyűlésben aludt ki e közhasznú, nemes életnek közjóra világolt fáklyája. Szász Károly püspöki beiktatási ünnepélyén is küldöttség által képviseltettem egyházkerületünket. Azon triásnak helyére (Török Pál, Nagy Péter, Lónyay Menyhért), melynek mindenik tagja országos nevet saját érdemeivel vívott ki; uj triás lépett: Szász Károly, gróf Tisza Lajos és Szász Domonkos. Meggyászoltuk a lenyugodott napokat, üdvözöljük a felkelőket. Multjok kezesség a felől, hogy a nagy elődök által üresen hagyott helyet nemcsak akarják, hanem képesek is lesznek betölteni. A conventnek közalapot kezelő bizottsága mult évi november hóban tartott ülésen terjesztette be a közalapról jelentését, ugyancsak ezen gyűlés kezdte meg szórványban levő, nemzetiségi vagy felekezeti tekintetben beékeltség folytán veszélyezett vagy Ínséggel küzdő szegény egyházaknak, s azon lelkészeknek, — kiknek fizetése a megélhetést sem biztositja — segélyezését. Egyházkerületünk egyházai 5050 . . . lelkészei 280 összesen 5330 frtot nyertek a közalapból. Ezenkívül kerületünk missiói czéljaira 300 frt sza-