Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1885

1885. június - Jegyzőkönyv

6 protestáns érzületéről s Calvini tiszta és szilárd jelleméről országszerte ismert főgondnokot, ki nehéz és válságos időkben ragyogtatta legtündöklőbb fényben ugy egyházához mint hazájához való hü ragaszkodását, ezekért minden áldozatra készségét .... ki kerületünk ügyeit bölcsen, tapintatosan, éles látással, ovatos körültekintéssel vezeti, s akkor mikor gyűlésünknek szellemi erővel kimagasló tagjai — a kik egyeznek ugyan az egyház és iskola javának előmozditására irányzott szent törekvéseikben, de eltérnek egymástól nézeteikben, s a czélhoz vezető ntak-módok és eszközöknek megválasztásában, s épen ezen nézeteik védelmezésében férfias harczot vivnak: az összeütközéssel fenyegetődző ellentétek hullámait Polinuri bölcsességgel elsimitja, a tanácskozás folyamában szétágazott véleményeket szerencsésen egyesíti, a tanácskozás folyamát— ha az kicsap — medrébe visszavezeti, s ez által ,a gyűlésnek időtartamát megrövidíti. Mindannyian érezzük áldón hatását annak, ha Excellentiád bölcsessége vezérli gyűlésünk folyamát, mert bár az egyházi és iskolai ügyek iránti érdekeltség e gyűlésnek egy tagjában sem hiányzik, még is, sőt épen ezen érdekeltségnél fogva kipótolhatatlan hiányt érzünk akkor, mikor Excellentiádat gyűléseinken nélkülöznünk kell. Örülünk azért is, mert Nagyméltóságodat ministerségének 10-ik évfordulója alkalmából a kerületünkre s főiskolánkra nézve legillőbb helyen közgyűlésünkben a főiskola termében üdvözölhetjük. — Igaz, hogy épen mi, kiknek első izben,