Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1885

1885. június - Jegyzőkönyv

6

4 egyház kebelébe, de polgári tekintetben azért reformált egyháztag marad, s bizton számítanak arra, hogy a felfogás helyességét is szentesitendi majd egy ujabb Curiai decisio. A kormány jóakaratát, törvény tiszteletét, a felekezetközi törvénynek érvényt szerzésre törekvését eléggé bizonyítja a híva tolt cult. min. leirat. A baj for rasa <x törvényszékek azon ítéleteiben van, melyek felmentik a törvényt sértőket, s ez által azokat e téren folyton előbbre haladásra, az ország törvényeivel szemközt — azok ellenére, határozottan a római álláspontra helyezkedésre, a felekezetközi harcznak provocálására bátorítják. Egyházkerületünk a „Rendeletek tárá"-t nem járatja s igy nem tudom igaz-e az az állítás, hogy a Cultusministeriumnak 24727 sz. a. leirata a Rendeletek tárában nem jelent meg s igy a bírósági eljárások alapját nem képezheti. Ha csakugyan igy áll a dolog, akkor jobb lett volna a leiratot ki sem adni, mert az a törvényt, s ezen alapuló ministeri rendeleteket tiszteletben tartó protestáns lelkészek kezét megköti, míg a törvényen, s törvényes ministeri rendeleteken felülemelkedő római papoknak eddig követett eljárása eleibe semmi akadályt nem gördít. A mi az államhoz való viszonyunkat illeti, nem tagadható, hogy a közoktatásügy terén autonomicus jogaink szűkebb körbe szoríttattak úgy az 1868 XXXVIII. t. cz. mint az 1883 XXX. t. cz. által. De tekintettel arra, hogy nem velünk