Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1885

1885. június - Jegyzőkönyv

112 is intézkedvén, 12-ik szakaszában kimondja, hogy a fink atyjuk, s leányuk pedig anyjuknak vallását követik, egyúttal jövőre nézve is érvénytelennek, semmisnek, *s minden jogerőt nélkülözőnek jelentvén ki bármely szerződést, téritvényt, vagy rendelkezést, mely e törvénynyel ellenkeznék. Ezen szakasznak logikai folyománya, hogy azon esetben, ha valamely lelkész oly gyermeket, ki a törvény szerint más ker. felekezethez tartozik, bármily okból megkeresztel, azt saját anyakönyvébe be nem vezetheti, hanem köteles az ezen ténykedésről szóló bizonylatot, az illetékes lelkészhez hivatalbői s a végből haladéktalanul áttenni, hogy azt az ekként megkeresztelt gyermeknek születését saját anyakönyvében feljegyezhesse, mert a más felekezetbeli lelkész által történt megkeresztelés a gyermeknek vallástekintetébeni törvényszerű hovatartozandóságán mit sem változtat, az egyes ker. vallásfelekezetek anyakönyveinek hiteles volta pedig csak ez uton eszközölhető. — De van még egy más ok is, mely a lelkészeket ilyetén keresztelési bizonylatok kölcsönös kiszolgáltatására kötelezi, s ez azon birói magyarázat, melyet az 1868. LIIL t. czikkel szoros kapcsolatban álló 1879. XL. t. cz. s tüzetesen annak 53. §-a egyes előfordult esetekben talált, mely birói magyarázat azon nézetet látszik érvényre emelni, hogy a ker. szülőktől származott gyermeknek megkeresztelése más felekezetbeli pap által, mint a melyhez a gyermek nemét tekintve a törvény szerint tartoznék, nem