Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1884

1884. június - Oldalszámok - 107

io 7 13. §. Ha a gyűlést vezető elnök e tisztet nem teljesiti s e miatt a gyűlés közrendje megháborittatik: öt közgyűlési tag nevében jogosított bárki a tanácskozást vezető elnököt joggyakorlatára felhivni. 14. §. Ha a szónok nem a tárgyhoz szól: az elnöknek joga sőt kötelessége őt figyelmeztetni, s ismételt • esetben a szót tőle megvonni. 15. §. A szónokot közbeszólásokkal az elnökön ktvftl félbeszakítani senkinek nem szabad, és tetszés vagy nem tetszés esetében a helyeslés vagy nem helyeslésen kívül, a közgyűlés tagjai semmi kifejezéssel nem élhetnek. 16. A szónok jogosult az elsőbbségi jogot egy utána jegyzétt szónoknak átadni, kinek helyén jogát gyakorolni ó. is illetékes. 17. §. Ha a feljegyzett szónokok beszédeiket bevégezték: a gyűlést vezető elnök a szónokok nyilatkozataiból, kiknek neveit az egy vélemény mellett ós ellen való szólás szerint mind az elnök, mind a szónokok nevét felíró jegyző vezeti: hallható szóval határozatot mondani köteles. 18. Ha a szónokok nyilatkozatai nem két irányban történnek, hanem szétágaznak: az elnök a két legtöbb nyilatkozattal támogatott véleményt szavazás alá tűzi, mely szavazásKtiz 'közgyűlési tagnak is minden esetben van joga írásban kérni, mely esetben a további tárgyalás azonnal beszüntetendő, ha még nem szólott feljegyzett szónokok volnának is. 19. Pénzügyekben szavazás kérés esetében a szavazók névszerint bejegyzendők. 20. §. Szavazás alá a kérdést az elnök röviden írásba foglalva teszi fel, mely ellen csak tiz közgyűlési tag nevében s megbízásából jogosult bárki is felszólalni. 21. A szavazás igen s nem szóval történik, melyet két jegyző s az elnök feljegyez és szavazás bevégzés után azonnal összeszámítanak: a számítás megkezdése után többé szavazási jogával senki nem élhet, 22. Az elnök által kimondott határozatot szó szerint .jegyzőkönyvbe vezetni a jegyző köteles; ha irály- vagy kifejezés változtatást igényel: ezt csak hitelesítés alkalmával teheti a közgyűlés.