Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1880

1880. április - Oldalszámok - 101

ior nak — még élénken emlékében él az országnak a Szegedre mért csapás,— s a sajnálkozás a könyörület befolyása alatt az ember nem a megfontolás — hanem a sziv sugalmai után indul — Szeged könyen megkaphatja a 3-dik egyetemet, puszta könyörületből is. Ha pedig Szegednek meglesz egyeteme — minden áldozatkészség sem lesz képes, a befolyásos és befolyásolt közegeket oda birni — hogy meglehet tán más titkos rúgótól vezéreltetve — a magyar protestáns egyetemnek debreczenbení felállítatását és egyenjogositatását engedélyezzék. — Meg lesz az ürügy, meg lesz a czim — hogy az állam érdeke nem kívánja, mert hisz van Szegeden magyar egyetem! — Hogy pedig vallási felekezeti érdekeknek hódolva — engedélyeztethető legyen az, erről ismerve a magyar kir. cultus ministerium eddig sok esetnél követett irányát — már rég le tettem. Hangsúlyozzák a cultus ministerium és a convent körében iskoláink felekezeti intézeteink ujjá szervezését; Molnár Aladár elkészíti a javaslatot, — s nem tudom mely sugallatra az egyetem kérdését mellőzi, pedig ha valamikor csak most — az iskola rendezési kérdésnél vethető fel az. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Lesznek tán a gyűlés tagjai között egyesek, kik azt mondják reám, ez épen oly vessző paripám mint némelyeknek az országházban a közigazgatási szervezet, lehet hogy részben igazuk van — lelkemen hordom egyházam jövőjét, hitem és meggyőződésein — hogy addig vagyunk — szét osztva is erősek — mig a nevelés ügyet kezeinkben tartjuk. Már pedig kérdem azt, mit ér az oly nevelés a melynél az iskolákat a tanítókat mi fizetjük, — a tantárgyakat — tanmódot kiírjuk, de nem nevelhetjük a tanárainkat mi magunk? Az uj javaslat kimondja világosan, hogy már középiskolai tanártól is egyetemi képzettség kívántatik, már kivántsi vagyok arra a tanítási módra, majd a mit fog az ultramontan egyetemi szellemtől áthatott tudori oklevelet nyert tanár — követni; hogyan fogja az majd eszméinket hirdetni, — énisége hódol-e meg a kötelességnek, vagy viszont? — Én inkább azt hiszem, hogy az éniség győz, mert ez már a philosophia fogalmából önként következik. Akkor pedig iskoláinkat — s utánna egyházszervezetünket eltemettük.— Ez eszme lebeg folyton rémként előttem, ez hitem és meggyőződésem! E hit és meggyőződésnek rója fel az egyházkerületi gyűlés azon hibámat, hogy a magyar protestáns egyetem eszméje megvalósításával bár 2 év óta hallgattam, — most lépek fel. Tovább nem hallgathatok — elérkezett a perez a melyben tenni kell, ha iskolai szervezetre vonatkozó uj törvényünket létesíthetjük, s ebbe