Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1879
1879. április - Oldalszámok - 17
17 rendes lelkészi hivatalt, kebelükben állandóan fenntartani képesek. Leányegyházközségek azok melyek anyaegyházhoz tartoznak, — iskolájuk s tanítójuk van: fiók egyházak pedig azok melyek anyaegyházhoz tartozván, önállólag sem lelkész, sem tanítót nem tartanak. 10. §. Az anya — leány és liók egyházközségek mostani határai, és egymáshoz való jogviszonyai törvényeseknek tekintetnek; minden ezentúli változtatás azonban, valamint uj anya — leány ugy liók egyházközségek alakulása, egyházmegyei és az egyházkerületi hatóság helybenhagyása által történhetik. 11. §. Az anya- leány- és fiók egyházak közötti közigazgatási viszonyok. és ezek alapján keletkező jogok és kötelességek, a két egyház egyessége s ennek nem sikerülése esetében az illető egyházmegye s egyházkerület határozata által állapítatnak meg. 12. §. Az ujjonnan alakuló egyházközségnek, az általa eddig más egyházközséggel közösen használt egyházi és iskolai vagyonból, csak azon esetben lehet jogos követelése, ha ez annak idejében, formaszerii szerződésben világosan kiköttetett. 13. §. Magyarországnak minden reformált vallású lakossa és honpolgára mind azon helyen tekintetik az egyházközség rendes tagjának, a hol az egyházi terheket viseli, s egyúttal a hol tagja a polgári községnek. — Ha pedig az ilyen helyen református egyházközség nincs, tiirtozik csatlakozni a legközelebbi református községhez. 14. A ki valamely más egyházközségben telepedik meg, köteles áttelepülését az illető egyházközség lelkészénél bejelenteni; hat heti folytonos ott tartózkodás után, az egyházközségi tagság jogainak és kötelességeinek tényleges gyakorlatába lép. 15. §. Az egyházközségi tagoknak jogukban áll: A közönséges isteni tiszteletet, sákramentumokat, mindenféle egyházi és iskolai intézeteket, a lelkészek, tanítók és más egyházi tisztviselők szabályszerű hivatalos szolgállatát, az egyházi és iskolai hivatalokra s tisztségekre való választást és választhatóságot, a fennálló törvények értelmében igénybe venni és használni, s vallásügyi jogaik sérelme esetén, a fokozatos egyházhatöságok védelmét megkívánni. Kötelességük pedig: Családjukkal együtt botrány nélküli tisztességes életet élni, a hitfelekezetünk elveivel meg nem egyező szokásoktól és szertartásoktól tartózkodni; gyermekeik oktatásáról s vallásos neveléséről kellően gondoskodni; az egyházi törvényeknek, rendszabályoknak s a törvényes egyházi felsőségnek engedelmeskedni; az egyházközségi közgyűlés vagy a presbyterium bizalma által reájuk 3