Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1879

1879. április - Oldalszámok - 15

15 írtjába bele-keriil. Midőn tehát ez összegnek kiteremtése is a legnagyobb erő megfeszítésébe kerül - céltalan a kerületeket több taggal szerepeltetni a zsinaton. — A tagok ugy is kerületenként mint a kerületi tisztviselők választatnak, tehát választásukkal nem provinlialis érdekek — hanem a kerület közös érdekei jutnak érvényre. — Ezen elv megóvásával pedig tudjuk azt, hogy kevesebb egyénekkel a tanácskozás könyebb és gyorsabb — az eredmény rövidebb idő alatt kevesebb költséggel — igy sikeresebben eléretik. A mi a választási módozatot illeti, ez a kerületben divó tisztviselő választási, a presbyterialís rendszer alapján - ezen módozat benyújtási indoka a presbyterialis szervezet, a kerületi választásnak pedig a törvény; mert jogilag: csak kerületek léteznek — tehát az alkotmányozó zsinat tagjai is, csak a jogilag ismert kerületek által választolt zsinatra küldött képviselők lehetnek; miből következik az, hogy ezek a kerületek s nem a zsinat által igazoltatnak. A II. részt a dunántúli egyházkerület közgyűlése — a munkállatból kihagyta, mert a mint a kerületek jogait védetni kívánja, s a törvényességi alapot nem bocsájtja ki lábai alól. ép ugy más joggyakorlatába avatkozni nem akar. A létesítendő zsinat belügyének tekinti az első és második fejezetben elő adottakat—ennélfogva csak ez hivatott egyedül ebben intézkedni s nem a kerületek — minthogy pedig még az sem bizonyos hogy zsinat lesz, annál kevésbé annak tagjai ismertek — ennélfogva nem akar ezeknek elébe vágni s szabályokat alkotni, melyek, ha azokat kötnék — személyes jogaikban korlátoltatnának, s nem akarja kitenni magát annak, hogy azok személyes jogaik alapján — előirt szabályzatait egyszerűen mellőznék. ii. A magyarországi reformált egyház alkotmányának tervezete. A 11 a I á n o s határozatok. 1. §. A magyarországi reformált keresztyén egyház, mely békekötések és országos törvényeinkben helv. hitvallási evangelicusnak neveztetik, a kijelentett vallás ösineretének forrásául, és a hit és erkölcsiség ügyében szabályzó és döntő tekintélyül , egyedül az ó és uj szövetségi szent iratokat ösmeri el; s ezeknek alapján a 16-dik századi reformátió helvét irányzatához tartozónak, s azon országos egyházak testvérének vallja magát, a melyek a külföldön is református, vagy reformált nevel viselnek. 2. §. A magyarországi reformált egyház magában foglalja mindazon reformált vallású egyházközségeket, melyek a magyarkoronához tartozó országok és tartományok területén léteznek. 3. §. A reformált egyház alsó és felső iskolái, — mint hazánkban a szabad vallásgyakorlati joggal lényeges kapcsolatban álló intézmények / ax