Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1878

1878. október - Oldalszámok - 115

115 A dunántúli ref. egyházkerületnek több izben jutott azon szomorú szerencse. hogy ezen mostanihoz hasonló, de megfordított esetekben — nagyméltóságodnál— előre láthatólag kedvezőtlen eredménynyel kérelmezett; annál roszszabbul esik most tapasztalni azt. hogy ámbár jelenleg teljesen igazunk van. ámbár nz 1868. 53. t. cz. s az 1848. 20. t. cz. 2 $-a minden kételyt kizárólag körülírja az egyes felekezetek jogait és kötelezettségeit, nagyméltóságod a rom. catli. egyház harcosául fellépve, mélyen tisztelt leiratában oly érvelésekhez folyamodik, a milyeket egy felekezeti lelkész szájából elhallgathatni, de egy egyenjogú több vallásfelekezetből álló ország ministerétől hallani — megdöbbentő. Nagyméltóságú minister úr! a dunántúli ref. egyházkerület közönsége — a sérelmes leiratban az 1848. 20. §-ára vonatkozó magyarázatokat — tévedésnek tulajdonítja — mert nem tételezi fel. hogy felelős minister a törvény világos szavait ily viszásan magyarázhassa, s e feltevése mellett megmarad, s annak ez úttal kifejezési épen nagyméltóságod személye irányában érzett kölcsönös tiszteletből ad. s midőn ezt nagyméltóságod tudomására juttatja — elmulaszthatlan kötelességének ismeri, részint az előfordult esetre vonatkozólag, részint általánosságban a jövőre kijelenteni azt, hogy: törvényeink különösen az 1848. 20. t. c z. 2: s az 1868. 53 t. czikk alapján a losonczi ref. lelkész eljárását, mint szigorúan törvényeset helyesli.— s Szakáll Arankának, az ev. ref. egyház tagjáuli bejegyeztetését továbbra is fenn hagyja, s az atyának az ezen vallásba ni neveltetést erkölcsi kötelességévé teszi. Jövőre nézve pedig, lelkészeinek az egyházkerület utasításul adandja, hogy hasonló eseteknél, az 1848. 20. t. c z. 2. §. i 11 e t v e a z 1868. évi 53-dik törvényczikktől — egy hajszálnyira se térjenek el, s midőn a törvény szaváhozi szigorú ragaszkodást kijelentve, az egyházkerületi közgyűlés ez érdembeni határozatát — jelen feliratában nagyméltóságodnak tudomására hozza, — azon tiszteletteljes kérelmét terjeszti elé, miszerint a más felekezeti lelkészek s egyházi elöljáróságoknak — a netáni összeütközések elkerülése végett, utasításul adni méltóztassék azt, hogy ily esetekben, mint honpolgárokra,— reájuk is, csak az 1848. és 1868-diki erre vonatkozó törvények a kötelező erejűek. Mély tisztelettel maradván Komáromban, 1878. október 20-án, a nagyméltóságú minister ur alázatos szolgái a dunántúli helv. hitv. ev. egyházkerület közönsége. Nagyméltóságú íöl<iir»ivolé«ri-, ipar- ós keresltedelemügyi ínagyai' királyi miiiistox* út*! Nagyméltóságodnak folyó évi julius hó 8-án 14600. szám alatt kelt, főtisztelendő Pap Gábor református superintendens úrhoz intézett azon leiratát, 15*