Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1877

1877. május - Oldalszámok - 9

9 Iiaosólx Lajos életrajza. Született Nagy kun Karczagon 1812-ik évben november 19-én. Tanulását kezdte a helyi elemi iskolában, folytatta az ottani gymnásiumban. s végezte a debreczeni anyaiskolában. Academicus rectornak Nagy Bajomba, a b. somogyi e. megyébe hivatott meg. Szellemi képességeit csakhamar fölismerte az egyházmegyei kormányzó testület, s az ifjút — ki szelleme ismeretkincseinek gazdagítása végett Bécsbe ment, onnan hazatérése, kitűnő eredmény nyel letett lelkészi első vizsga, kibocsátás után a csurgói középtanoda tanárául választotta meg. Szellemi ereje ragyogó fényben sugárzott föl itt. s bár mint másod lelkész idejének egy részét a lelkészi teendők végzésére volt kénytelen fordítani, mégis oly fényes eredményt mutatott l'öl mint tanár, mely által a benne helyezett bizalom igazolva s a működésének áldón hatásához csatolt várakozás túlszárnyalva lön. Vas szigorral igazságosságot s atyai jóságot párosítván, mig egy részről a fegyelmet megszilárdította, másrészről tanítványainak szeretetét és bizalmát kiérdemelte s elnyerte. Képességével szorgalmat, kitartást s lankadatlan buzgalmat párosított. A tanári pályán teljes odaadással fáradozásának az lett jutalmazó eredménye, hogy oszlopembereket növelt a hazának és egyháznak, kik még ma is hálaérzettel ismerik el, hogy szellemi értékök nagy részben a bölcs mester jó alapot vetésének eredménye. 1845-ik évben a kálmáncsai gyülekezet választotta lelkészeül, s ott azon szószékből, melyből egykor Kálmáncsai Sántba Márton és Szegedi Kis István nagy reformátoroknak az égi homályt szétverő, a felvilágosodásnak fényes napját lölragyogtató. a velők megoszlásáig ható hatalmas szónoklatai hangzottak, ő is mint e nagy elődöknek nagy s méltó utóda a kettős tüzes nyelv által ihletett apostoloknak lángnyelvén, meggyőző erővel, a hallgatókat magával ragadó ékesen szólással, álható — tisztán csengő — gyönyörű hangjának varázserejével hirdette az Isten tiszta — elegyítetlen igéjét. E gyülekezetből hivta lelkészeül a kisbiijomi gyülekezet, hol közhasznú nemes életét bevégezte. Közszolgálatra hivatottságát csakhamar fölismerték ugy az egyházmegye, mint az egyh. kerület. A b. somogyi egyh. megye 1848-ik évben egyházi aljegyzővé választotta meg. s reá bizta az 1-sö magyar független s felelős ministeriumhoz intézett azon bizalmi föliratnak szerkesztését, mely a classicus irálynak mintájául tekinthető s hazafias érzéstől és szellemtől volt áthatolva. Erő nyert kifejezést, költői szépség tündökölt, magas és mély értelmű gondolatok tömörültek, a hazának szent szeretete áradozott annak minden sorában. 1855-ik évben főjegyzőjéül s 1859-ben espereséül választotta öt — mint apostoli lelkű s buzgalmú férfiút a b. somogyi egyházmegye. S a lélekben nagy férfiú akkor állt nagyságának tetőpontján. Akkor állította őt az e. megye kormányának élére a közbizalom, mikor egyházunknak legválságosabb napjai voltak, legszentebb érdekei fenyeget'2