Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1875

1875. május - Oldalszámok - 66

66 ményét, oly hiányosnak nem tapasztaltam, mint azt ncmely ferde bírálatok híresztelni törekszenek." A sors ugy akarta, hogy az, ki a mult évi nyári vizsgákról ekkép nyilatkozott, e folyó tanév első felét bezáró vizsgák eredményének is megfigyelője lehessen, s a kettőt összehasonlíthassa. Ez összehasonlítás — s ezt örömmel jelentjük — nagyon kedvezöleg ütött ki. Mert viszonyítva a mult tanévi második, s a most folyó tanévi első vizsgák eredményéi: szerencsés emelkedés kétségtelen jelei mutatkoznak. Azok pedig, kiknek csak a most folyó tanév első felét bezáró vizsgák nyújtottak alkalmat a középtanodai növendékek tudományos előmeneteléi figyelmök tárgyává tenni minden viszonyítás nélkül, csak is ez utóbbi vizsgákra vonatkozva nyilváníthatják teljes mngelégedésüket. Mert eltekintve azon minden osztályban találkozó néhánytól, kik vagy gyenge tehetségök, vagy a tanulói pályától világos idegenkedésök dacára, szülői tévesztett jóakaratból kényszerítetvén a tanulói pályára, itt siikert felmutatni soha nem fognak: a sokkal nagyobb szám oly értelmes és szabatos, oly teljes tájékozottságra mutató feleleteket adott az eltanílott tudományokból részint már előre papírra telt, részint a felelés közben, a vizsgálók valamelyike által alkalmilag rögtönzött kérdésekre; minő csakis a tanárok részéről a tantárgyat kellőleg megvilágosító s könnyen felfoghatóvá tevő szakavatott ügyes magyarázat, — a tanítványok részéről pedig folytonos éber figyelem, s a hallottaknak, tanultlaknak helyes felfogása, s átgondolása után lett lehető. Kellemes megelégedéssel nézegettük által a vizsgázó növendékek rajzaikat is, különösen a tantárgyaik közt előfordult országok, vagy világrészek több kevesebb szabatossággal készített térképeit. Mert bármily távol maradjanak is a tanulók által készílelt ily térképek a tökélytől: de a mennyiben a történelem és földrajz tanulásánál hatályosan segítik a tanulót az alaposabb ismeretek szerzésében, kélségbevonhatlan értékkel birnak. De ha igazságszeretetünk ekkép elmondatta velünk a mi örvendetest középtanodánkra nézve mondanunk lehetett cs kellett: ugyanazon igazságszeretet kényszerít őszinte föltárására annak, ami károsnak mutatkozván, halaszthatlan orvoslást követel. Midőn azonban tiszteletteljes jelentésünk ezen részével a főtiszt. egyházker. gyűlés elé lépünk, nem titkolhatjuk, hogy erős harezot viv bennünk közügyszeretetünk a kímélő cmberszeretettel, — tanodánk érdeke, egy szerencsétlen család érdekével. De miután a mi kötelességünk a tényhü őszinteség, mi hódolunk e kötelességnek, s föltárjuk a bajt leplezetlenül. Szép Gábor tanár úr, ki a IV. V. VI. osztályban a természettan, számtan, mértan tanára, már huzamosb idő óta nagyobb mérvű szembajban szenvedett. S mivel a szakmájába eső tantárgyak olyan természetűek, melyek csak is nézletileg taníthatók, könnyű belátni, hogy szembetegsége miatt hivatalának ugy