Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1873

1873. november - Oldalszámok - 26

26 gató által magánosan megdorgáltatik; a ki ezután is mulaszt, az igazgató által jogacadémiai tanács elé idéztetik s ott nyilvánosan azon kijelentéssel dorgáltatik meg, hogy ha folytatná mulasztásait. jogintézetünkbŐl el fog utasíttatni, egyszersmind a sztilék értesíttetnek s ennek előforduló esetekben használata a tanárok bölcs belátására bizatik, de az elutasítást a szülék s illetőleg gyám értesítésének mindenkor meg kell előznie; — a ki egy fél évben végre 8 órát elfogadható ok nélkül mulaszt, az az igazgató által a jogacadémiai tanács elé idéztetvén, az intézetből elutasittatik, s az elutasítás oka bizonyítványába beiratik. Az eképen elutasított magántanulóul fel nem vétethetik. Az elutasított az elutasító végzés ellen az egyházkerületi közgyűléshez, illetőleg annak elnökségéhez birtokon kívül felfolyamodbatik s ott ismét felvétethetik; köteles azonban felfolyamodását az elutasító határozat kihirdetésétől számítandó 48 óra alatt az igazgatónál benyújtani s a mennyiben nem pápai illetőségű, 3 nap alatt a várost elhagyni A kitűzött határidőn túl benyújtott felfolyamodások az egyházkerületi közgyűlésen nem tárgyalhatók, s az illetőknek egyszerűen vissza adatnak. Ez okból az igazgató a kihirdetés — valamint a felfolyamodás határidejét feljegyezvén a felfolyamodás elő lapjára, az iratokat az elutasító határozat mellékelésével az egyházkerületi elnökséghez indokolt jelentés mellett felterjeszti. ///. A nyilvános közvizsgákról. 11. §. Nyilvános közvizsgát csak rendes joglanulók tehetnek. 12. §. Nyilvános vizsgák a tanév folyamában kétszer, és pedig tavasszal és nyáron tartatnak. Az osztályzatok: kitűnő, jeles, elég, elégtelen, rosz jelzőkkel jelöltetnek. Az elégtelen osztályzatokat s netalán egy tantárgyból kapott rosz osztályzatot csak intézetünk tagjai javíthatják ki magánvizsga utján; más jogintézet növendékei ott tartoznak javítani, hol az elégtelen osztályzatot kapták, kivéve hogy ha arra nézve, miszerint elégtelen osztályzatukat nálunk kijavíthatják, az érdeklett jogintézet igazgatóságától írásbeli beleegyezést hoztak. A ki egynél több tantárgyból rosz osztályzatot kapott: az azon évet ismételni köteles. — E szabály a más intézetből jöttekre is alkalmazandó. 13. §. Az előző §-ban foglalt szabály a magántanulókat is kötelezi. IV. A fegyelmi rendszabályokról 1. §. A joghallgatók — mint már szakpályán levők — csak a jogacadémiai polgári állásukból folyó viszonyokra nézve állanak a jogacadémiai igazgatóság hatósága alatt. Minden egyéb viszonyaikra és tényeikre nézve pedig az országos köztörvények és közhatóságok allatt állanak. Ebből folvólag a joghallgatók csak az académiai viszonyok körén belől elkövetett tetteikért vonhatók feleletre. — Az académiai viszonyok körén kívül elkövetett tetteikért csak annyiban vonhatók feleletre, a mennyiben azon tettek az académiai tagoktól megkívánt műveltséget sértik. 2. §. A joghallgatók testületet nem képeznek, mint ilyenek kivánatokkal, kérelmekkel fel nem léphetnek. Az académiai épületen belől gyűléseket az igazgató engedélye nélkül nem tarthatnak. Azon esetekben is, melyekben az igazgató a csupán joghallgatókból álló gyüléstartást megengedi: jogosítva van maga, vagy helyettese által megjelenni, a tárgyalás menetére felügyelni, rendetlenség — vagy azon esetben, ha a bejelentett tárgyon kívül más tárgyról akarnának tanácskozni — a gyűlést feloszlatni. Azon joghallgatók, kik az igazgató felhívásának nem engedelmeskedve a gyűlés termét el nem hagynák, jogacadémiai tanács elé idézendők, s mint nyílt ellenszegülők, a szülök értesítése után, melynek előforduló esetekben használása a tanárok bölcs belátására bizatik — az intézetből elutasitandók s a városnak 3 nap alatti elhagyására felhivandók. Az elutasító végzés ellen a rendszabály II: 10. §. értelmébeni felfolyamodás megengedtetik. 3. A jogtanuló egyházi és iskolai elöljárói iránt tisztelettel és engedelmességgel viseltetni köteles. A ki e kötelesség ellen cselekszik, az az igazgató által megdorgáltatik. Ila pedig a köteles tiszteletet és engedelmességet a joglanuló elöljárói, tanárai irányában nyílt helyen sértené meg, vagy épen a tanintézet helyiségén belől; ugy szintén az is, ki sajtó utján gunyirat, illetlen ábrázolat által elöljárói és tanárai iránt tiszteletlenséget tanúsítana: azon joghallgató intézetünkből elutasítandó s az elutasítás oka bizonyítványába beírandó ; fennmaradván ezen kívül a sértő ellen a sértettnek köztörvényi kereseti joga. Az elutasító végzés ellen a rendszabály II: 10. §. értelmébeni felfolyamodás megengedtetik. 4. §. A közlörvények és rendszabályok áthágása miatt valamely joghallgató ellen a közhatóság vagy bíróság állal megindított vizsgálat s ennek alapján hozott határozat, mely a jogacadémiai igazgatósággal közöltetik, ez állal csak annyiban vétethetik tekintetbe, mennyiben a vizsgálat és annak folytán hozott határozat visszahatással bir az académiai rendre és becsületre, és ennek megfelelőleg indítja meg az académiai igazgató a kihágó ellen a fegyelmi eljárást és idézteti a jogacadémiai tanács elé. Az itt alkalmazandó büntetés — mely a kihágás minőségéhez képest elutasításig terjedhet — a vétség fokozatához mértlen szabandó. 5. §. Ha a joghallgató oly lényt követne el, mely büntetőjogunkban bűntett (erimen) név alatt ismeretes, és actio criminalissal szokott megtoroltatni, s e bűntett miatt jogerejü bírói ítélettel elmarasztaltatnék: jogintézetünk tagjai közül a jogacadémiai tanács által kitöröltetik, s e kitörlésről köröztelés végeit az egyházkerületi elnökség utján a mk. közoktatásügyi minisztérium értesíttetik.