Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1872

1872. május - Oldalszámok - 30

Függelék. A) Felirat a v. m. m. k. vallás és közoktatás ügyi minisztériumhoz (jegyzőkönyv 13. szám). Nagyméltóságú magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter úr! Nagyméltóságod f. évi april 25-én 1864 sz. a. kelt leiratában újból felhívja egyházkerületünket, miszerint espereseinket és lelkészeinket a népoktatási statisztikai adatoknak, illetőleg az erre vonatkozó felvilágosításoknak közvetlen kiszolgáltatására utasítsák. Tiszteletteljesen emlékeztetjük Nagyméltóságodat e tárgyban még 1870. évi május 17-én kelt feliratunkra, melyben inig egyfelől megnyugvásunkat és hazafiúi köszönetünket fejezzük ki az ugyanazon évi márczius 30-áu 3794 sz. u. kelt azon leirat következtében, mely szerint biztosittatunk, hogy a tanfelügyelők intézkedései jövőben mindenkor az egyházi főhatóságok utján fognak érvényesíttetni: másfelöl aggodalmunknak is siettünk kifejezést adni a miatt, hogy Nagyméltóságod már akkor lehetetlennek tartotta, miszerint a statisztikai adatok kiszolgáltatása az egyházi főhatóságok által közvetve történjék; miokból hivatkoztunk egyházi alkotmányrendszerünk természetére, melyhez képest az egyházi főhatóságok oly dolgokban, melyek a kormány vagy ennek közegeivel való hivatalos érintkezésből származnak, soha sem mellőzhetők. Reménynyel s hazafiúi bizalommal vártuk tehát, hogy Nagyméltóságod feliratunk értelmében fog kegyesen intézkedni; azonban a tisztelettel emiilett fentebbi leirat azon fájdalmas meggyőződést szülte bennünk, hogy a törvények s törvényes gyakorlat által támogatott kérésünk figyelem nélkül hagyatott. Midőn tehát újból kifejezzük ama készségünket, miszerint semmi akadályt nem kívánunk teni abban, hogy a hazai tudomány érdekében annyira szükséges népoktatási statisztikai adatok minden egyes egyház részéről pontosan kiszolgáltassanak: Ismételve is legnagyobb tisztelettel kérjük fel Nagyméltóságodat, miszerint a tanfelügyelő urakat arra, hogy az önmaguktól nem intézkedhető egyházak és lelkészek közvetlen megkeresése helyett, ezek illető főhatóságaifMíeressék meg, utasítani méltóztassék. Kik egyébiránt teljes tisztelettel maradiunk. Nagyméltóságodnak, Pápán 1872. évi május 28-án és több napjain tartott közgyűlésünkből. 12) Felirat ugyanazon minisleriumhoz (jegyzőkönyv 54. számához') Nagyméltóságú m. királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter úr! Nagyméltóságodnnk t. Faa István veá2prémmegyei szentkirályszabadjai helv. hitv. evang. lelkész panaszolt törvénysértésére vonatkozó, s 1872. évi márczius l-jén 20027 sz. a. kelt kegyes rendeletére, mely szerint nevezett Faa István lelkésznek Tolnai János és Tóth Zsófia házassági összeesketése állal tett eljárása rosszaltatik, következő tiszteletteljes feliratban van szerencsénk nyilatkozni. A nagyméltóságodhoz felterjesztett íratok és adatok folytán mi azon meggyőződésben vagyunk, miszerint Tóth Zsófiáról nem állittathatik, hogy ő a r. cath. hitet a törvényszabta feltételek és formaságok nélkül hagyta volna el; mivel ő vegyes házasságból származván, s születésétől fogva a helv. hitvallásban neveltetvén, a menyiben 18 éves koráig folytonosan e vallásban neveltetett, az ezen idő alatt hatályban volt 1844: 3-dik lörvényczikk 1. §-a értelmében nevezett Tóth Zsófia kérdés alá többé nem vétethetik. Minthogy pedig az 1868: 53. t. czikk 17 §-a szerint a vegyes házasságból született gyermekek vallásos nevelésére nézve azon törvény határozata maradt érvényben, mely az ily házasságok kötése idejében hatályban volt: annálfogva Tóth Zsófia olyannak tekintendő, ki 18 éves koráig evang. vallásban lett neveltetése folytán a r. cath. egyházhoz többé nem tartozott, s kire nézve e szerint a végett, hogy a r. cath. hitet elhagyja, az egyébb esetekben helyt álló feltélelek és formaságok megtartásának szüksége fen nem forgott. Nem gyengíti e nézetünket a fentisztelt rendeletnek azon kitétele sem, miszerint a nevezett Tóth Zsófia születését megelőzőleg annnk követendő vallására nézve semmi oly egyesség vagy téritvény nem jött létre, mi a fennálló törvények szerint érvénytelennek lenne tekintendő. Mindezekhez képest azon tiszteletteljes meggyőződésünket van szerencsénk kifejezni, hogy a fenforgó esetben törvénytelenség fen nem forog, s Faa István szenlkirályszabadjai lelkész az által, hogy Tolnai Jánost és Tóth Zsófia házasokat összeeskette, törvényt nem sértett, s igy eljárása roszalás vagy megrovás alá nem eshetik. Kik egyébiránt legnagyobb tisztelettel maradtunk. Nagymóltóságodnak, Pápán 1872. évi május 28 és több napjain tartott közgyűlésünkből.