Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1870

1870. május - Oldalszámok - 5

— 5 — form. egyházközséggel kötött egyezséget is. Ha már erről tudósítani kellene is az egyházi felsőbbséget, ez nem az eljárt ministeri tisztviselőnek, hanem az egyházközségnek kötelessége. Továbbá: a zánkai községi iskola elhatározása alkalmával, mind az ottani reform, egyházi, mind a polgári elöljárók értesíttettek arról is, hogy az egyházközség az egyházmegyei gyűlésnek bejelenté azon szándékát, hogy iskoláját községivé alakítja. Tehát az egyházi felsőbbségnek előlegesen volt a tényről tudomása. De a népiskolai törvény 26-d. §-a a községekben levő egyes felekezeteket fel is jogosítja, iskolájukat, közössé tenni, ha meggyőződnek, hogy közerővel virágzóbb iskolát tarthatnak fenn, melyre a község, sőt az állam segélyét is igénybe vehetik. Hogy az egyházközségek ily tényeiket saját egyházi felsőbbségüknek bejelentsék, az a hitfelekezeti szervezet rendeletein alapuló kötelezettségük. Végezetre figyelmen kivül nem hagyandó az 1868: XXXVIII t. cz. kapcsában a községekhez kiadott utasítás 14-d. §-a, melyben kimondatík, hogyha a hitfelekezet akár épületet, akár tökepénzt ad át tulajdonul , azt biztosíthatja az azon §-ban foglalt módozat szerint. E felvilágosításul szolgáló magas intézvény, a veszprémi evang. reformált egyházmegyéhez, mint a szóban levő zánkai iskolaügy által különösen érdeklett illetékes egyházi hatósághoz oly meghagyással tétetik át, hogy a zánkai reform, egyházközséggel leendő hivatalos érintkezés útján járjon annak végére, hogy valósággal mennyi a községi iskola részére átengedett egyházi vagyon és kire lett az betáblázva? s mivel hitfelekezeti vagyonról az illető egyházi felsőbbség tudta és beleegyezése nélkül rendelkezni nem lehet: kötelességének tartsa — ha máskép nem lehet — a kérdéses egyházi vagyonnak törvényes kereset útján leendő visszaszerzéséről gondoskodni, ugy azonban, hogy mielőtt az ügy e stadiumra jutna, újabb eljárásának mozzanatairól őszi közgyűlésünkre kellő adatokkal felszerelt hivatalos jelentést tegyen. 12. A NMMK. vallásügyi és közoktatási Ministeriumnak f. 1870-d. évi Január 13-án 313 sz. alatt kelt kegyes intézvénye, mely szerint a képviselőház 1868-d. évi November 12-én tartott CCCXI-d. ülésében hozott határozata alapján, az 1869-d. évi költségvetés XIII—d. fejezetének 6. czime 6. rovata alatt foglalt 40,000 forintnak feléből a komáromi és barsi reform, tanítói gyáminlézetek alapjának segélyezésére, gyarapítására öt, öt száz forintnyi öszszeg utalványoztatok. Tudomásul vétetett. 13. Mult 1869-d. évi őszi közgyűlésünkből a NMMK. vallásügyi és közoktatási Ministeriumhoz felterjesztett feliratainkra B. Eötvös József Minister úr Ö Excellentiája f. 1870-d. évi Mártius 30-án 3794 sz. intézvényével kegyeskedett egyházkerületünket megnyugtatni. Ugyanis ez intézvény mindenek előtt arról értesít, hogy a tanfelügyelők számára 1869-d. Május 15-ről kibocsátott azon utasítás által, melyben az 1868. évi XXXVIII. t. cz. értelmében követendő eljárási módozatok és főbb teendők megállapittalnak — az egyházkerület által kért intézkedés már megtörtént. Hogy ezen utasításban minden hitfelekezet törvényes joga teljesen biztosítva van, és hogy e szerint az állami főfelügyelet a törvény által meghatározott jogkörben, s az egyházi automia sértése nélkül gyakoroltatik— tanúsítja ezt az utasítás többi pontjain kivül a VII. fejezet, melyben a tanfelügyelök eljárása az egyházhatóságok irányában szabályoztatik, s épen hogy a hitfelekezetek erről eleve meggyőződhessenek ez volt egyik czélja azon intézkedésnek, melylyel ezen utasítások minden hitfelekezet főhatóságaival hivatalosan közöltettek; arról pedig igérelet lesz, miszerint ezen utasítás pontos megtartása fölölt őrködni fog. Másik czélja a tanfelügyelői utasítás közlésének az volt, hogy a hitfelekezeti főhatóságok ebből a közoktatási törvény végrehajtásának gyakorlati módozatáról értesíttetvén, mindazon intézkedésekre nézve, melyek az tigy természeténél fogva helyben, és igy a községi egyházak körében végzendők és teljesitendők — a mennyiben szükségesnek látják közegeiket a teendőkre nézve — előre utasíthassák; Így tehát az iskolaügyekre, vagy ebből folyó minden köleleztetésekre nézve, részint a lörvény, részint az ennek szellemében és alapján kiadott végrehajtási utasítások által az egyházi főhatóságok értesíttettek és megkerestettek; sőt a tanfelügyelői utasítás minden pontjában az érdemleges intézkedés előtt az egyházmegyei hatóságok értesítése és megkeresése meghagyalik, mint a VII. fejezet 49 és 51 szakaszaiban is. Egyébiránt is ha valamely, bizonyosan a szabályosan rendezett helv. hitv. evang. egyházközség tudja, mily ügyekben s kérdésekben intézkedhetik saját hatáskörében, s igy bármely kérdés intéztetik hozzá, mely ezt meghaladja, jogában áli kinyilatkoztatni azt, hogy ez iránt egyházi főhatósága megkeresendő, s ily esetekben sem késend a tanfelügyelő utasítás szerinti kötelességét teljesíteni. Vannak azonban oly tárgyak is, melyekre nézve az egyházi főhatóság megkeresése a dolog termeszeiénél fogva, a kivitelt tekintve, lehetetlen,—mint p. a slatistikai adatok kiszolgáltatásánál — melyek községenként állítandók össze —; azon utasítás ellen, hogy ezek a községi egyház által szolgáltassanak ki, az egyházi főhatóság részéről annál kevésbbé tétethetik jogos vagy méltányos kifogás, miután ezen adatok legfőbbike az anyakönyvi kivonat, a fennálló közigazgatási szabályok szerint — melyek ellen egy hitfelekezet sein szólalt fel — a községi lelkészek által nem csak a kormánynak, de magánosoknak is kiszolgáltatnak. Egyébiránt nem csak jogában áll az egyházi íóhalóságnak a községi egyházak által kiadandó slatistikai adatokat előzetesen megvizsgálni, sőt a mennyiben ez által az adalok biztossága is elömozdittatik, nemes hazafiúi kötelességet teljesitend; — az államkormány a lörvény alapján csak azt követeli, hogy midőn ezen adatokra a közoktatás, állami főfelügyelet és a tudomány érdekében szüksége vas, s midőn ezek csak a községben állíthatók és egyeztethetők össze, azokat ugyanolt az egyházközségtől vehesse át.