Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1868

1868. október - Oldalszámok - 21

— 21 — vezeti egyházközségben lakosokat a világi hatóság a róm. cath. és görög nem egyesült hitvallásuak iskolái fentartására rendelt egyházi adó fizetésére és közmunka tellyesílésére legujabbi időben is kényszeríti. Az előadott sérelem valóságáról, nagytiszt. Mezei Pál esperes urnák hiteles felvilágosítása folytán ez egyházkerületi közgyűlés meggyőződvén, — ezen, hitvallásunk közjogi állását sértő viszszaélésnek a nagymélt. vallás s közoktatási ministeriumhoz, haladéktalan orvoslás végetti feljelentése elhatároztatott. Nagyméltóságú Magy. Kir. vallás- s közoktatási Minifcier úr! Egyházkerületünk belső somogy-megyei esperesétől azon hivatalos jelentés érkezeit hozzánk; miszerint Pozsega vármegyébe kebelezett Brekinszka község helv. hitv. lakosai, a helybeli római kath. és görög nem egyesült vallásúak iskolái fentartására s ezek hivatalnokai díjjazására tettleges segélylyel járulni, s a helv. hitvallásúakra is személy s vagyon aránya szerint kivetett pénz és munkabeli tartozás telyesítésére, még birói hatalom s kényszer-eszközök alkalmazása mellett is szoríttatnak! Nyílt megsértése ez előterjesztett tény, a vallási szabadságot s egyenjogúságot biztosító 1848. évi 20-d. törvényczikknek, különösen pedig hitvallásunk jogkörét, államhozi viszonyában, a róm. katholika egyháztóli függetlenségében s önállásában szabályozó és megerősítő 1791: 26. t. cz. 6. §-ának, mely világosan rendeli, hogy a protestáns hitfelekezetüek a más vallás szolgáinak iskoláinak semmi adóval semmi nemű szolgáltatással nem tartoznak. Természetes kifolyása említett tény, hazánk alkotmánya több évig tartó szünetelésének,— mely alatt különösen az államhatalom kisebb hatáskörű szerveiben, megerősödött mint irányelv: saját észsugallat szerint valósítani a jog eszméjét, s e szerint mérni ki egyeseknek úgy mint vallási s egyéb társulatok szabadsága körét. Azonban a rend s törvényszerű országlás jelen korszakában, fentebb idézett cselekvényt, alkotmányos megye hivatalnokának is támogatni annyival veszélyesebb, mert.mig egy részről határozott ellentétet képez az a megyei tisztviselők rendeltetésével, a vallásos béke fentartásának és országos törvények megőrzésének kötelességével és a legmagasb kormányhatalom irányábani alárendeltségi jogos viszonynyal; más oldalról felbátorítja a törvény iránti engedetlenséget, s a hivatalos hatalommali visszaélés tekintélye maradandó meggyőződést szül a könnyen hivő nép keblében a törvény megsértésére, — a közcsendet és nyilvános békét gyakran veszélyeztető vallási türelmetlenségre. Sem indokaiban, sem következményeiben nagyobb horderőt ugyan nem tulajdonítunk idézett sérelemnek, mint a milyennel ily kivételes eset s illetőleg egyes visszaélési tény bírhat, mind a mellett meg fog bocsátani Nagyméltóságod ha reményünket jelentjük ki a felett, miszerint a magas törvényhozás közvetítése mellett éleibe léptetendi ama maradandó rendszabályokat, — melyek fedezete alatt a. magyar szent korona bármely tartományában élő hilfeleink egyenlően élvezendik vallási szabadságaikat s álialános törvényekben biztosított jogaikat, s hogy ekkép Horvát- Szlavonországokban is végképp eltűnnek minden nyomai azon egyedi szabadság- és államjogellenes intézvénynek: minélfogva nevezett országok területén az evangeliomi hitfelekezetüek megvoltak fosztva a polgári jogok egyik leglényegesebb alkatrészétől, a fekvő vagyon szerezhetésétől és birhatásától. Ily körülmények közt nem feltűnő ha jelenleg is, midőn alkotmányunk, országos alaptörvényeink nem csak visszaállítvák, sőt a fejedelem és nemzet bizalmával egyaránt megajándékozott kormányférfiak kezeskednek a polgári jogok s lélekismeretszabadság fentartása felöl; még mindig fordulnak elő lények, melyek vallási sérelmeink keserű emlékét végképp eltűnni nem engedik, s melyek mint megannyi zátony fenyegetik, a polgári haladás s nemzeli jobb lét mint közös nagy czél felé evező hajónkat, melynek lobogóján a testvériség s egyenlőség jelszava van jövendőnk zálogául fölirva, s melynek biztos révparlra jutása a legbölcsebb kormányzás mellett is kétes, ha lakóit annyi különbség mellett még a hitvallás is ellentétes felekezetekbe csoportosulni engedi. Nem mentheti Brekinszka községnek az illető megyei tisztviselők által támogatott, többször érintett eljárását azon körülmény sem, miszerint nevezeti község egyházi terheit a római katholikus és görög nem egyesültek iskoláit illetőleg birtokaránylag megállapított kulcs szerént tartoznak a lakosok viselni, s a helv. hitv. lakosok nagyobb részének nevére, birtokaik az illető nyilvánkönyvekbe mind e mai napig nincsenek átírva; miután köztudomásszerü dolog, hogy minden nyilvános s egyéb előleges adózások s terhek, melyek ingatlanokra vonatkoznak, nem a szoros jogszerénti tulajdon igény, hanem a birtoklás gyakorlati ténye szerint szabályozahdók s behajtandók. Kétségbe vonhatlan igazság továbbá, hogy bármilyenek legyenek is valamely község vagyoni viszonyai, bírjanak bár annak lakosai a közterületen lalállaló fekvő birtokol ideiglenes czimmel, legyen a tulajdoni saját jog, egyházi intézkedés, községi szervezet, magánszerződés, vagy épen valláskülönbség következtében megkötve, s legyenek bár ennek folytán az összes községi tagok a helybeli valamelyik nagyobb egyház terhei viselésére egyetemleges kötelezettségi viszonyban; az országos alaptörvények kivételt nem tűrő általános kötelező ereje, s különös tekintélye szerint; minden említell minőségű, alsóbb vagy felsőbb,— nyilván vagy magán testületi intézkedés vagy polgári kötés, azonnal érvénytelenné lesz, a mint oly országos törvénybe ütközik: minő az 1791: 26. t. czikk, melyben mindkét evangeliomi hitfelekezelüekre nézve körülirt római kath. egyházi adóloli mentesség ellenében sem községi sem megyei határozatnak s gyakorlatnak, mint önjoguságunkat s függetlenségünket sértőnek hely nem adathatik. Áthatva azon kötelesség érzetétől, mely szerént hitsorsosaink lélekismerelszabadsága s vallásos békéje feletti ellenőrködésre egyházi kormány-rendszerünknél fogva hivatva vagyunk; más részről pedig érezve helyzetünk nehézségeit, melyek mind ez ideig meg nem engedik, hogy jogaikban sértett hitfeleink, a 6