Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1868
1868. október - Oldalszámok - 19
- 19 — 204. 1868. évi jkönyv 147. száma alatt a mezőkomáromi ref. egyház elöljáróinak azon kérelme, hogy középtanodai kötelezettségök elengedése ismét három évvel hoszszabbittassék meg. a nt, mezőföldi egyházmegye ajánlásával felterjesztetvén: Tekintettel u kérelmező egyház szegénységére, s nyomasztó anyagi körülményeire: középtanodai tartozásuk bárom évre ujolag elengedtetik. 205. 1868. évi jkönyv 150. száma alatt a nt, drégelpalánki esperesség részéről felterjesztett jelentés és kérelem folytán, jelen gyűlésre halasztatván intézkedni arról, hogy a diós-jenői lelkész, a lelkészi földek adójának fizetésétől mentessék fel: Az egyházkerületi közgyűlés illető esperes urnák 4 hiteles okmányokkal támogatott jelentéséből, meggyőződvén a diós-jenői egyház elöljáróinak az egyházi szabály-rendeletek iránti figyelmetlenségéről, s egyházi hivatalnokait illetéktelen adó által terhelni törekvő szándokáról, utasítja a diós-jenői egyházat az 1859. évi jkönyv 44. száma alatt hozott ide vonatkozó határozatának és rendelétének megtartására; és midőn fájdalommal kénytelen tapasztalni, hogy némely egyházak mindez ideig nem akarnak az egyházi személyek adófizetés miatti zaklatásával felhagyni, s az egyházi törvények iránt kellő engedelmességet tanúsítani vonakodnak, a nagy méltóságú m. k. Pénzügy-Minisferiumhoz egy felirat, készítése és küldése határoztatott, oly czélból, hogy az 1859. évi 44. szám alatt kimondott határozatunknak érvényt szerezni, — s az egyházkerületünkben működő pénzügyi közegeket oda utasítni, hogy az egyházi személyek földjeitől az adóbehajtást egyenesen az egyházközségek ellen intézzék. ekkép az itt ott felmerült zsurlódásokat teljesen megszüntetni — kegyeskedjék. A felirat készítésével I. Gondol Gábor helyettes jegyző ur bízatván meg. 206. Gondol Gábor helyettes jegyző ur az adófizetés tárgyában készített feliratot felolvasván : Helybe hagyatott, ll. superintendens ur által felküldetni, s gyakorlat szerint e jegyzőkönyvbe vezettetni határoztatott, mely felirat következő: „Nagyméltóságú ni. k. Pénzügy-Ministeriuin! Egyházkerületi kormányunk alatt álló több egyházközségben lelkészek és tanítók panaszképp terjesztették közgyűlésünk elé: miszerint az illető gyülekezetek által lelkészi fizetés s hivatalos jövedelem alapjául kirendelt ház, belső telek, szántóföld, rét, legelő s egyéb ingatlanoktól, úgy ezek törvényes s a helyzethez képest különböző minőségű járulékaitól, mint erdő, nádas, szőllő slb. effélétől járó egyenes adó és pótlékbeli hátralékok — a haszonélvező adoinányos felek tetemes rövidségével — a m. királyi pénzügyi alsó hatóságok által, nem a földtulajdonos egyházközség, illetőleg ezt mint jogi személyt képviselő elöljáróság, hanem közvetlenül az egyházközség lelkésze és tanítója ellen intézett végrehajtás útján hajtatnak be. Miután az általános pénzügyi rendszabály értelmében minden ingatlantól az államadót nem az ideiglenes haszon-élvező, hanem a tulajdonos tartozik viselni; továbbá az állam legfőbb tekintélye mellett keletkezett, s több év óta folytonos gyakorlatban levő saját egyházkerületi határozatunk szerint is: hogy lelkészeink csekély hivatalos dolatiója csorbulást ne szenvedjen, mindennemű állami adót, a közteher alapjául felvett, s lelkészi jövedelem tárgyát képező ingatlanoktól a tulajdonos egyházközség tartozik viselni: mind országos törvények, mind önkormányzati jogból kifolyó nyilvános testületi határozatunkkal egyaránt ellenkezik a pénzügyi alsóbb közegeknek fölebb említett eljárása, s egy szembeötlő példája ez azon régebbi számos viszszaélésekuek, melyeket az adó behajtására rendelt hivatalnokok, eljárásuk könynyilése czéljából, -azonban a közvetlenül érdekelt polgár tetymes sérelmével - foganatba vetlek, s mely mind ez ideig megszüntetve nincs. Ezen az alkotmányos rendszerrel ellenkező törvénytelen eljárás megszüntetése iránt reményt táplálva fordulunk a nagy méltóságú m. k. pénzügy-ministeriumhoz, azon alázatos kérésünkéi: hogy a dunántúli helv. hitv. evang. egyházkerületben működő alsóbb pénzügyi közegeket oda utasítani méltóztassék, miszerint a helv. hitv. evang. egyházközségek lelkészi és tanilói jövedelmét képező bármily ingatlanoktól járó közadó behajtása körül, a törvényes végrehajtás kényszer-eszközeit közvetlenül az adó-hálralékban levő hitközség ellen intézzék. Hódoló tisztelettel maradván sat. Jegyzette: Bitifsóh Jbajos m. k. ek. e. aljegyző. 207. Gondol Gábor, mint a főtiszt, egyházkerület pápai főiskolájának közigazgatója előterjeszti, miszerint a főtiszt, egyházkerület által, anynyi áldozattal víszszaállilott jogakadémia növendékeinek létszáma évenként alább száll, azon az időközi országlás idejében keltekezett s jelenleg is fenálló közoktatási rendszabály következtében, mely szerént jogvégzeit ifjaink saját akadémiánknál bírói államvizsgát nem. tehetvén, az állami jogintézeleknél kénylelenillelnek, pályájuk mily eredménynyel történt befejezésének próbáját letenni; és ezen országos kötelező erőre nem alkotmányos kormányzás ideje alalt felemeltetett rendszabály megszüntetésére, s jogakadémiánknak— törvényleg biztositolt vallási s közoktatási önkormányzati jogainkkal egyezőleg — a többi nyilvános jogintézelekkel egyenlő színvonalra leendő felemelleléscre. illetőleg az 1848-dik év előtt törvényesen élvezett, s az úgynevezett királyi jogakadémiák nyilvános lanrendszeri s államjogi mér-