Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1868

1868. június - Oldalszámok - 6

— 6 gezte után, a jogi pályára lépni óhajtanának; az első évi jogi tudományokból nyert osztályzatuk érvényesnek elismertetik, s nekik megengedtetik: hogy a hiányzó első évi tantárgyakból magánvizsgát tegyenek le; és csak ennek sikeres kiállása ulán vétetnek fel a másodéves nyilvános jogtanulók sorába. 12. Kötelezett magánvizsgának, tekintve az egyes jogi és államtudományokat, kivételképp akkor van helye, midőn valamely tanuló, intézetünknél az első vagy második évi pálya, egy vagy több tantárgyaiból rossz osztályzatot nyert volna. Az ily osztályzatot tartozik mindenki, akár köz, akár magán viszga eredménye legyen is az, a következő tél év elején magánvizsga útján kijavítani, mert addig nyilvános vizsga tételnek nincs helye, mig a megelőző fél évi tantárgyból hiányzó-vizsga meg nem adatott. 13. Addig is mig az említett rossz osztályzatnak kijavítása említett módon eszközöltetnék, — az érdekelt tanulónak meg engedtetik, hogy magát, a következő félévre elő jegyeztethesse s az osztály tantárgyait nyilvánosan hallgathassa. 14. A ki az érettségi vizsga letétele alkalmával, egy vagy legfelyebb két tantárgyból készületlennek találtatván, a javító vizsgát következő fél éven belől jó sikerrel leteszi, vagy egyik lantárgybóli vizsgaadás kormány-engedély következtében elmarad : annak az első évi jogi tanpálya első felére tartozó tudományokból a magánvizsga letétele és a következő második félév nyilvánosan leendő folytatása megengedtetik. 15. Tekintve azon tanbeosztási különbséget, mely hazai nyilvános jogintézeteinksiél a félévenként előadatni szokott tantárgyakra vonatkozólag gyakorlatban van, az innen eredő hézag, a megelőző szakban nem tanult tantárgy nyilvános hallgatása által leend intézetiinknál pótolható, — magánvizsga alkalmazásának csupán akkor levén helye , midőn említett feltételnek, a nyilvános tanórák összeütközése miatt eleget tenni nem lehetne. 16. A mely szülék gyermekeiket a jogi tudományokból saját házi nevelő által képeztetik, a magánvizsga felvételére igényt csak a közoktatási Minislerium engedélye következtében tarthatnak. 17. Magán-vizsgát tenni szándékozók, kérelmüket igazoló eredeti okiratokkal támogatott folyamodásukat, a jog-akademia igazgatóságához tartoznak benyújtani. 18. Az igazgató a hozzá benyújtott folyamodványokat az akadémiai tanács elé terjesztvén, folyamodókat, a kérelmükre keletkezeti végzésről hátiratilag értesíti. 19. Tartozik pedig mind az ki a fentebbi szabályokhoz képest fél vagy egész évi magán-vizsgát tenni szándékozik, kérelmét az iskolai év első hónapjának utolsó napjáig benyújtani. A később benyújtott folyamodvány nem fogadtatik el. 20. Ha a megkísértett vizsga nem sikerülne, folyamodó egy ízben még a vizsgaadást megkisérlheti s annak határidejét a vizsgáló bizottmány meghatározza. 21. A magán-vizsga letétetik egy bizottmány elöil, mely áll a jogakadémiai igazgatóból, az akadémiai szaktanárokból és a főiskolai gondnokból, vagy egyházkerületileg kinevezett helyetteséből. 22. Az egyes tantárgyakból kiérdemelt osztályzatot a szaktanár sajátkezüleg iktatja jegyzőkönyvbe, melynek alapján a magán-vizsgai bizonyítvány a főiskola pecsétje alatt, s a vizsgáló bizottmány tagjai által aláíratva kiállíttatik. 23. A fentebbi szabolyokhoz képest engedélyezett magánvizsga eseteiben, minden egyes tantárgyat illetőleg 4 V. négy forint 20 kr. dij fizetendő. 20. A NMMK, vallás- és közoktatási Ministeriumnak f. 1868-d. évi Martius 15-én 2015 sz. alatt kelt intézvénye szerint szükségesnek találtatván, hogy az újonezozási ügykezelés könynyitése érdekéből, a szülöttekről vezetett egyházi anyakönyvekben, a bekövetkezendő halálozásoknak is rovat nyittassék: felhivaíik egyházkerületünk, hogy alkotmányos hatáskörében mielőbb intézkedjék, miszerint ezen kívánt rovat az illető anyakönyvbe iktattassék, s a felmerülendő cs az anyakönyv-vezetők tudomására jutott halálozási esetek annak idejében bejegyeztessenek. E k. intézvény alapján rendeltetik, hogy Mig anyakönyvi készletünk elfogyása a szülöttek és megkereszteltettek anyakönyvi íveinek újabb kinyomatását szükségessé nem teendi: addig a szülöttek bekövetkezendő halálozásának ideje — vagy is esztendeje, hónapja és napja — a jegyzetek rovatába iktattassék, ha pedig ide nem férne, a szülött neve alá. 21. Olvastatott a NMMK. vallás- és közoktatási Ministeriumnak f. 1868-d. évi Május 27-dikén 5842 sz. a. kelt, és ugyan ez évi Martius 20-dikán 3366 sz. a. kibocsátott k. intézvénynyel öszszefüggő rendelete, mely szerint a magyar- és erdély-országi jogintézetek, nem különben az illető államvizsgálati bizottmányok meghallgatása után engedélyeztetik, hogy a jogakadémiai vizsgák az utolsó évben levő joghallgatókra nézve már Julius 19-én befejeztessenek, s közülük azok kik az egész jogi tanfolyam alatt különös szorgalmat, az akadémiai törvényeknek megfelelő viseletet, és a tanulmányokban általában, vagy legalább is nagyobb részben jeles előmenetelt tanúsítottak, ugyanazon Julius hónap hátralevő napjaiban azonnal a jogtudományi (birói) államvizsgára állhassanak. A fenebbi tekintet alá nem eső többi végzett jogakadémiai tanulókra nézve, az államvizsgát illetőleg, további intézkedésig, az eddigi gyakorlat fenntartandó. A birói államvizsgák iránti intézkedés az országkormány hatáskörébe tartozván, azoknak szükséges és czélszerü volta felett a közgyűlés nyilatkozni nem kiván; de midőn egyfelől minden a tanulóknak nyújtott kedvezményi és könynyítést illető méllánylattal fogad, akkor másfelől ki kell fejeznie azon az igazságra és méltányosságra fektetett óhajtását, hogyha és a a mennyiben a kormány az ily vizsgák rendszeresítését, illetőleg fenntartását szükségesnek