Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1867

1867. október - Oldalszámok - 15

15 Az osztályzat három fokú leend: kitűnő, dicséret-e s és elegendő, mely a kibocsátási ok­mányban is felveendő, mely okmány két elnök, kormánytanács tagjai, s kérdnökök által aláíratván, egyház­megyei pecséttel ellátva az illető kibocsátott egyénnek kézbesítendő. Vizsgálat alkalmával mindegyik kibocsátandó egyén köteles, általa mellékesen tanulmányozandó s haj­lama szerint szabadon választható szaktudományt bejelenteni, mely kibocsátási okmányába szintén bevezettetik azon megjegyzéssel, hogy abból a felavatási vizsgánál — ha kívántatik — próba-vizsgát tenni köteles leend. A kibocsátási vizsgánál megbukott egyén még egyszer — egy év lefolytával — új vizsgára utalható. A kibocsátásnál szükségképen arra is figyelemmel keltvén lenni, hogy a kibocsátandó egyén testi­leg is lehető ép legyen, főiskolai tanár urak gondjává tétetik: a hibás testűeket már a pályaválasztás, illetőleg a hitlani folyam kezdetén ez érdekben figyelmeztetni, nehogy ennek elmulasztása később hátrányukra szolgáljon. II. Fölavatási vizsga. A) A papi teendőkre kibocsátott egyének ezen vizsgára az 1863-d. évi egyházkerületi közgyűlés 152 p. értelmében csak 2 év eltölte után jelentkezhetnek, mely úgy kibocsátási okmányukban, mint az arról fel­vett egyházmegyei jegyzőkönyvben is nyilván kiteendő, — magától érlelődvén, hogy mig valaki ezen föl­avatási vizsgát sükerrel le nem tette, az 1853-dik évi ek. közgyűlési jegyzőkönyv 4-dik — 1850: 5-dik pontja értelmében is rendes lelkészségre ki nem jelölhető, meg nem választhaló. Azon egyén, ki a kilüzölt időben meg nem jelenik, újabbi 2 évre viszszavettetik, további halasz­tásnak helye nem lévén. B) A fenntebb előszámlált bizonyítványok, úgy a kibocsátási okmány, s az egyházmegye erre vonat­kozó jegyzőkönyvi kivonata — jelentkezők által a vizsgát előző napon a superintendensi hivatalnak átadandók. A vizsga — közgyűlést megelőző — két napon tartandó, és pedig: a) 1-ső napon Írásbeli, egy, Superintendens úr által kijelölendő egyén jelenlétében, ki az írott munkákat beszedvén, megbirálás végett a vizsgáló-bizottmány elnökének átadandja. b) 2-dik napon szóbeli nyilvános vizsga a fentebb elősorolt theologiai tudományokból, és esetleg az első vizsgánál önként vállalt szaktudományból. A vizsgáló bizottmány tagjai: az egyházkerületi e. főjegyző elnöklete alatt két legközelebb eső es­peres és segédgondnok, vagy akadályoztatásuk esetében más két arbiter, s mint kérdnökök, egy theologiai tanár, s két kitűnő készültségit — egyházkerülelileg kinevezendő — egyházi és világi tag, valamint azon egy­házmegyének — melynek kebelében az egyházkerületi gyűlés tarlalik — kérdnökei közül keltő. — Az egyházi kérdnököknek az egyázkerületi pénztárból napi-díj és fuvar-bér jár, s kik maguk közli öszszebeszélés útján a vizsgálati tanokat szabadon s tetszés szerint megoszlhatják. A vizsgáló bizottmány az adandó osztályzatot fentebb érintett kitűnő, dicséretes és elegendő fokozat szerint zárt-ülésben, szavazat-többséggel határozza-meg, szavazal-egyenlőség esetében az el­nöki szó döntvén. A vizsga eredményéröli jelenlés bennitatlatván a superintendensi hivatalnak, az a közgyűlés első napján lárgyaliatik, s jegyzőkönyvbe vezettetik, másnap a szertartásos íelszentelési ünnepély végezteivén. Illető esperesek a vizsgát kiállolt egyének diplomáit s az erre vonatkozó jegyzökönyvet — amazt az érdeklelteknek kézbesítés, emezt az egyházmegyei levéltár számárai bemutatás végett — átveszik.—Ezen jegyzőkönyvbe felvett osztályzat, ha az egyházmegyénél lett vizsgálatkor nyert osztályzattól különböznék, az illető egyén alkalmazása esetében mindig irányadóul szolgál, és döntő erővel bir. C) Felavatási vizsga egy évben egyszer, s mindig a tavaszi közgyűlést előzőleg fog tartatni. A kik ezen vizsgán megbuknak, két évi időközzel még egyszeri vizsgára utalhatók. 159. 1867. sz. fehérvári gyűlés jegyzökönyve 63 számában a kerka-németfalui egyház folyamo­dása mellől az egyházmegye véleményes jelentése hiányozván, mivel a kívánt jelentés jelen közgyűlésre sem küldetett be: Az illető nt. egyházmegye jelentése szorgalmazlatik. 160. 1867. sz. fehérvári gyűlés jegyzőkönyve 64. száma alatt a garan-szenlgyörgyi egyház folya­modványa, a lelkészválasztás körüli intézkedés végett a nt. egyházmegyéhez — mint első bírósághoz — vissza küldetvén: Mivel a nt. egyházmegye ez ügyben semmi előterjesztést nem tett: jövő gyűlésre jelen­tése beváratik. 161. 1867. sz. fehérvári gyűlés jegyzökönyve 73. szám alatti határozatra, a nt. tatai egyházme­gyének jegyzőkönyvi kivonatban azon jelentése olvastatott fel, hogy az özvegy-árva gyámoldai tervezet ki­dolgozásával általa megbízott küldöttség munkálatát még nem készítette el. A készítendő tervezet beterjesztése ujolag figyelembe ajánltatik. 162. 1867. sz. fehérvári gyűlés jegyzőkönyve 74. számában egy választmány levén megbízva a házszabályok készítésével, választmányi elnök úr jelentette, hogy a munkálat kész ugyan, de annak tár­gyalását népesebb gyűlésre óhajtja a választmány halasztalni. Ez óhajtás méltányosságát belátva a közgyűlés, a jövő tavaszi nagy gyűlésre tűzte ki e fontos ügy tárgyalását.

Next

/
Thumbnails
Contents