Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1867

1867. október - Oldalszámok - 13

13 formaságokat fenlartolt, az egyenlőség és viszonyosság kivánatához képest kell, hogy ezen formaságok más hitfelekezetekhezi áttérésekre is alkalmaztassanak, s ki így állért, annak minden cselekvényei azon egyház tanai és törvényei szerint itélendők meg, melybe áttért, s reá az általa elhagyott egyház tanai s törvényei többé semmiben sem kötelezők, akár történt az áttérés e törvény életbe lépése elölt, akár azután. b) Az állérni kívánóban megkívántatik, hogy a 18 éves kort betöltötte legyen, világosan kijelentve mégis, hogy az anya állérése esetében a 18 évet meghaladóit gyermekek szabad elhatározásukhoz képest tartják vagy változtatják meg vallásukat, a 18 éven aluliak azonban az atyával együtt áttérteknek tekintendők. c) A nagy számmal történő áttérésekről rendelkező 1848: XX. t. cz. 7. §. a templomok mint feloszthatlan ingatlan tárgyak birtokára nézve, minden bevett hitfelekezetre kiterjesztessék. 2) Vegyes házasságokra nézve: a) az egybekelést illetőleg a feleknek a lelkészek közötti szabad választása iránt az 1844: III. t. cz. rendelkezik, azonban mondassék ki, miszerint a háromszori kihirdetést megtagadni nem szabad, ha még is megtagadtatnék, a világi hatóság köteleztessék két tanú által kiállítandó bizonyítvány alapján a kihirdetés alóli fömenlés azonnali kiadására, minek folytán az esketés az illető lelkész által megtörténhetik. — Ha a háromszori kihirdetés megtörtént, de az elbocsátó levelet az illelő lelkész kiadni vonakodnék, az egybekelni akaró felek két tanú jelenlétében nála megjelenvén, ezen elbocsátó levél kiadását sürgetik, melynek megtagadása esetére kérdés intéztetik hozzá, ha váljon jelentetett-e be akadály e házasságot érdeldöleg vagy sem, ha igen: mi? ezen kérdésre nyert vagy megtagadott válaszról, a jelen volt két tanú bizonyítványt ad, mely az elbocsátó levelet teljesen pótolja, megjegyeztetvén mégis, hogy a bejelentett akadály eltitkolása esetében, az illető lelkész, hivatal-vesztéssel bűnhődjék. b) Vegyes házasoknál a váló-perek azon egyház Consistoriuma előtt intézendők el, melynél az egybekelés történt. — Ha vegyes házasság nem vegyessé válik, az illetők Consistoriuma előtt intézendő elváló perök , mégis ha r. kath. házasok különböző prot. egyházba térnek át, az esetben az alperes vallási Consistoriuma lesz illetékes e valló perre nézve, minden esetre pedig az elválasztó Ítélet örök felbontásnak tekintetvén a prot. félre nézve, az bármely hitfelekezelü egyénnel egybekelhessen. c) Minden törvényes házasságból született gyermek atyja vallását követi. Minden vallásos térítvény- reversalis- érvénytelennek nyilvánitalik, sőt a mennyiben ilyenek elfogadtatnának is, ezen eljárásáért a lelkész a vallás-háborgatás szigorú beszámitású büntetése alá kerüljön. A törvénytelen gyermekek, fennálló gyakorlat szerint, anyjuk vallását követik; törvényesítés esetében — történt legyen ez utólagos házasság vagy fejedelmi kegy utján — a 18 évet meghaladottak saját elhatározásukhoz képest választanak vallást, a 18 éven alóliak azonban , minden körülmény közt a törvényesítő atya vallását követik. e) Lelenczek és általában oly természetes gyermekek, kiknek anyjuk sem ludatik, annak vallását követik, ki őket felfogadta, — ha lelencz házba adaltak, s ez intézet valamely hitfelekezeté, ugy ez esetben eunek vallását követik; — hol egyik eset sein fordul elő, azon vallásban nevelendők, inely a találás helyén többségben van. 3) Egyházi vallásos cselekvényekre nézve: a) minden bevett egyház vagy vallásos társulat teljes biztossággal birjon az iránt, hogy vallásos cselekvényei a többi bitfelekezet tagjai által semmi részben ne háborílassanak. Egy bevett hitfelekezei tagjait nem szabad arra kötelezni, hogy a másiknak külső vallásos szertarlásaiban részt vegyenek, sőt az egyenlőség és viszonyosság elvével ellenkezvén azon sok helyen mind eddig erőszakolt gyakorlat, miszerint protestáns híveink r. calh. ünnepek megtartására szoríttatnak, e visszaélések megszüntetése az egyházi, polgári és katonai állásban levő egyénekre nézve egyformán és egyáltalában eszközöltessék. p. Egyházi vallásos cselekvények u. m. keresztelés, esketés, temetés stb. más hitfelekezet lelkésze által az illető érdeklett fél lelkésze meghatalmazása nélkül nem teljesíttethetnek. y. Vegyes vallású községekben, hol külön temető vagy harang nincs, a közösséget akadályozni nem szabad, hanem mindenütt a teljes viszonyosság meglartassék. C. Az állam által szolgáltatandó segélyeket illetőleg: az államsegélyek, véleményünk szerint nem közvetlenül egyes tisztviselőknek, hanem a kezelés könyitése végeit is — egyes egyházkerületeknek szolgáltatandók ki; mely azután a kiosztást rendezendi, s arról évenként pontos számadását felterjesztendő E mellett fentartjuk magunknak azt a jogot és szabadságol, hogy a népesség növekedése azt kivánandván, a fenálló egyházközségekben templomokat, iskolákat, egyházi tisztviselőket szaporíthassunk, új anyaegyházakat alapíthassunk. — Mindezek a felségi legfőbb felügyelet elismerése mellett — az egyenlőség és viszonyosság törvényben kimondott elve szerint életbe léptetendök,, folytonosan intézendők. D. Iskolákat illetőleg: 1) bármely iskolának teljesen szabad, nyilvános és köz-publicus — élete legyen, s az a tanulók által valláskülönbség nélkül látogatható legyen. 4