Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1867
1867. október - Oldalszámok - 9
9 140. A mezőföldi nt. egyházmegyének Székes-Fehérvárott 1867. September 4. tartott consistoriális illése jegyzökönyvének 107. száma alatt t. Nagy Ignácz — ugyan azon egyházmegyei nádasd-ladányi segédlelkész ellen hozott, s őt az egyházmegyéből — törvényes felsöbbsége iránti tiszleletlenkedése, s a rendes lelkészi hivatal jogtalan bitorlása, — törvényes egyházhatóságátoli függetlenségre törekvése, — s az iránt tartozó engedelmesség megtagadása, — és a segédlelkészi törvényes dijjérti szolgálatróli lemondásáért — végkép elutasító Ítélete; s az elitélt segéd lelkésznek az Ítélet enyhítését kérelmező folyamodványa felülvizsgálat végett beadatván : ítéltetett: Bár a ft. egyházkerületi consistorium t. Nagy Ignácz segédlelkésznek sértegető természetét, az illedelem és tartozott tisztelet korlátain túl csapongó kifejezéseit, mind beadott irataiban mind a ft. consistorium előtt is kimutatott illetlen magaviseletben tapasztalva, meggyőződött a nt. mezőföldi egyházmegye consistoriumának ellene hozott Ítéletének alaposságáról : mindazáltal a hibáit később beismerni látszott ifjú előtt nem akarván elzárni a jobb útra térhetés ösvényét, annyiban enyhili a nt. egyházmegyének ellene hozott ítéletét, hogy az egyházi kanonok III. oszt. 9. és V. oszt. 13. czikkében olvasható szabályok utasítását szem előtt .4 tartva, őt vétkes tettiért a ft. egyházkerületi consistorium előtti megdorgálásra méltónak itéli, s egyszersmind kötelességévé teszi, hogy az általa megsértett egyházmegyei consistoriumtól egyházmegyei közgyűlésben bocsánatot kérjen, és simontornyai segédlelkészi állomását az esperesi rendelet szerint foglalja el. 141. A belső-somogyi nt. egyházmegyéből n. Bosznai Sándor hedrahelyi volt lelkész özvegye Illyés Katalin aszszonyság azért folyamodik a ft. egyházkerületi tanácsszékhez, hogy kegyeskedjék a főconsistorium határozatilag kimondani az ő özvegyi évének — mely szabályszerüleg folyó év November 20-án végét éri — az 1868. év gergely napjáig való meghosszabbítását. A nt. belgödromogyi egyházmegye intézkedési köréhez tartozván a saját kebelében létező özvegyek s á /ök kegyelem évéről s illetékéről rendelkezni: folyamodó kérelmével oda utasíttatik. „ 142. Az 1867. évi széke3-fehérvári közgyűlés jegyzőkönyve 101. száma alatt vett megbízatás folytán, a nt. tatai egyházmegye beterjesztette a dadi lelkészi díjlevél alábbszállítása tárgyában megbízott küldöttségének az egyházmegyei gyűlés által is elfogadott, s felterjesztetni rendelt jelentését, illetőleg véleményét, melyben határozottan ki van mondva, s kellőleg indokolva azon állítás, hogy miután a dadi birtokosok száma a határ felmerés- uián jelentékenyen kevesedett, a gyülekezet anyagi ereje és teherviselési képessége is tetemesen ís ;' lott: a mostani gyülekezeti erő a hajdani terheket meg nem birja, s így a díjmódosílás szüksége t-lo zhatlan. E czélból a küldöttség véleménye nyomán keletkezett felterjesztésében egyezőleg a múlt 1866. r^ben beterjesztett nézetével — most is azon díjlapi változtatást ajánlja a nt. egyházmegye, hogy a lelkés? földektől az adót fizesse a lelkész, a tűzifa 8 erdei öl hasáb cserfa mennyiségre szállíttassék, az aratást minden kárpótlás nélkül a lelkész végeztesse. Az egyházkerületi tanácsszék a tatai nt. egyházmegyének a~dadi lelkészi díjlap alábbszállítása érdemében beterjesztett javaslatát elvileg ugyan elfogadja, de a lelkészi földektőli adónak jövőre a lelkész által teljesítendő fizetését — mint a mely ez érdemben 1859: 44. sz. a. hozott egyházkerületi határozat gyengítésére több helyt alkalmat nyújthatna — elfogadhatónak nem tartja; tekintve azonban a dadi egyháznak kellőleg bebizonyított, s a nt. egyházmegye által is elismert anyagi alábbszáliását: ujjabban megbízza a nt. tatai egyházmegyét, hogy a dadi lelkészi dijnak a hívektől kérelmezett módosítását különös gondja és figyelme tárgyává tevén, a dadi papfizetés lehelő javítását is szem előtt tartva, az egyházi elöljáróság beegyezésével teendő megállapodási pontokat, s uj szerkezetű díjlapot a ft. egyházkerületnek terjessze be. 143. Főszámvevő nt. Décsi Bálint úr f. évi juniusi közgyűlésünknek 55 d. jegyzőkönyvi szám alatt olvasható megbízatásához képest, a pápai ó iskolai épület viszszaszerzése tárgyában beadott követelési és fizetési kimutatások öszszhasonlílását teljesítvén, ez öszszehasonlílás eredményéről a víszszakapcsolt mellékletekkel együtt beterjesztett részletes jelentésében arról értesít, hogy a pápai reformált egyház elöljárósága, mindent egybevéve, kétszáz tizenhat forint tizenegy krajczárral számítja kevesebbre az iskola követelését mint az egyházkerületi küldöttség. A végleges kigyenlités minél előbb eszközöltelhetése végett, e méltánylattal fogadott számvevői jelentés a pápai ev. ref. egyház elöljáróságával hiteles másolatban közöltessék, felkéretvén a fennforgó kérdéses nehézségeknek komoly figyelembevételére és megnyugtató elhárítására. — 144. Főiskolai gondnok úr az 1867. évi székes-fehérvári gyűlés jegyző könyve 25. száma alatt idézett közoktatási m. k. minisler ő NMságának 3094. sz. alatt kelt intézvénye következtében azon megbízatásnak, hogy a jogi magánvizsgák engedélyezésére szükségelt szabályokat jogakademiánk tanári karának közreműködésével állítsa össze, s e gyűlésre terjessze be — eleget tévén: A jogi magánvizsgákra vonatkozó, s a gyűlésben felolvasott szabályok a N. M. M. K. közoktatási Miniszter úrhoz felterjesztetni rendeltettek; egyszersmind a hivatolt intézvényben határozottan kifejezett kívánatnál fogva a N. M. M. K. oktalás-iigyi Minisztérium arról értesí3
