Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1865

1865. szeptember - Oldalszámok - 7

7 E kötelezvényekkel biztosított 122 fr. 10 kr. öszszegnek kellő időben leendő befizetteté­séről gondoskodni, az érdeklett komáromi nt. esperesség figyelmébe ajánllatik. 2. A 11. 1. g) alatti öszszegből a komáromi nt. egyházmegye 75 fr. 97 krt, a mezőföldi nt. egy­házmegye 62 fr. 15 krt, mint praeperandiai alapot, saját közvetlen kezelésük alá tarlottak viszsza. 3. A II. 1. a) alatt kitett öszszegen túl a mezőíöldi nt. egyházmegye már befizetett 500 forintot. 4. Számvevő úr felemlíti, hogy a nt. egyházmegyék egy része (Bnrs, Őrség, Pápa, BSomogy és Veszprém) meszsze hátra van a superintendensi tiszteletdíj '/ 2 kros illetéke beadásától, egy pedig t. i. Drégel­Palánk e czélra mit sem adott; — továbbá a tanárfizetéshez több gyülekezetek semmivel sem járultak, mint p. a barsi egyházmegyében a kis-kálnai,—a komáromiban 0 Gyalla, R. Komárom, He tény. Lak­szakállas,— a veszprémiben B. Barnag, Köves kál, Udvari, Tihany, B.Füred, Kövesd, Lo­vas, Alsó-Eörs, Szentkir. Szabadi, Litér, Sóly, Palota, Hajmás kér, Rá tót, Veszprém, Vámos, Pécsei, — a tataiban (nem említvén a gyengébbeket) Cs e p,—a drégelpalánkiban csak L o s o n c z járul hozzá, — a pápai egyházmegye pedig teljesen hátralékban van. Anyaszentegyházunk önálló független létezhetése, intézeteink virágzása, iskoláink nyilvá­nosságának biztosítása, és a jó rend szigorúan igényelik, hogy a társulat érdekében szüksé­gelt, és törvényes úton keletkezett intézmények, a társulati tagok állal pontosan teljesíttesse­nek: ezért tekintve a szóban levő jelentési pont tartalmát, a) a superintendensi tiszteletdíj részleteinek koronként minden egyházmegyéktől, illetőleg minden egyházközségektől leendő beszolgáltatására nézve, emlékezetbe hozatik az 1862-d. évi Május 19 — 22—d. napjain Veszprém városában tartatott ek. közgyűlés 15 sz. a. végzése, mely a véleményezésre felhívott nt. esperességek beterjesztett nyilatkozatainak alapján, superinten­densi tiszteletdíjul minden egyházmegye által azon öszszeget határozza éven­ként az egyházkerületi pénztárba fizetendőnek, mely minden lélekre '/ 2 új krt. számítva, az évenként megjelenő névtárakban kimutatott lélekszám után rá esik. P) A tanári fizetések gyámolítására szükségelt évi járulékaikat már löbh évek óta nem fi­zető egyházközségek, az egyházmegyei kormány útján kötelezettségük teljesítésére még egy­szer szépségesen felszólítandók, s ha e hivatalos felszólításnak még sem lenne óhajtott ered­ménye: akkor az 1859-d. évi Octoberi közgyűlés 13-d. sz. a. határzatának értelmében, kö­telezvényeik a főiskola levéltárából lérílvény mellett kivétetvén, hátrálék-tartozásaik az illető esperességek által törvény utján behajtassanak. y) A pápai egyházmegye részéről esperesileg jelentetvén, hogy a mult évi egyházlátoga­tás alkalmával tanári pénzzül beszedett 262 frt. 98 kr. a megye pénztárnoka állal illető he­lyére annak idejében be lett szolgáltatva, de róla a kívánt nyugta a számadó pénztárnok kezén maradt: e tény valósága egyházkerületünk jövő tavaszi közgyűlésekor, a kellő nyugtának sza­bályaink értelmében az egyházkerületi számvevői hivatalnál leendő felmutatásával ulánpótlólag igazolandó leszen. Ugyan e jelentési 4-d. pontban különösen megnevezvék a nt. tatai egyházmegyéhez tartozó gyüle­kezetek közül a szendi elébb is gyenge, közelebb pedig a tagosztály alkalmával erejében még inkább meg­gyengített,— a Neszmélyi elemi csapásokkal sujtolt, — s lábatlani tüzkárosult egyházak, mintáz egy­házmegyei képviselők által a ft. egyházkerületi felsőbbség azon kegyes engedélyeért alázatosan esedezök, hogy miután kedvezőbb körülményeik között tartozásuknak eleget-lenni el nem mulasztották, tanári pénzjárulékaik­nak befizetésétől legalább 3 évre mentessenek-fel. Az egyházmegyei hatóság állal igazolt s támogatott kérelmük, e végzés erejével, telje— sítendőnek nyilváníttatott. 5. A mult évi pápai közgyűlés jegyzőkönyvének 45-d. számára visszatekintve, megemlíti számvevő úr először is azt, hogy Szalafő egyházközsége az őrségi egyházmegyében tartozását lerótta, — másodszor pedig azt, hogy a VII: 14 és 17 sz. alatti végzések még nem mindenütt foganatosítvák. Szalafő tartozásának lerovása tudomásul vétetik, — a nt. esperes urak pedig az 1864-d. évi pápai közgyűlés jegyzőkönyvének 45. VII: 14 és 17—d. sz. alatt olvasható végzésekhez leendő alkalmazkodásra figyelmeztetnek. Jelentése záradékában számvevő úr a kellő nyilvánban larthatás tekintetéből jövőre szükségesnek vé­leményezvén annak kimutatását, hogy egyik vagy másik egyházmegyébe hány darab gyűlési jegyzőkönyv, vagy névtár vitetett el. A nyomdai ügyvivőség oda utasíttatik, hogy az egyházmegyék részére kiszolgáltatandó egyházkerületi jegyzökönyvek és névtárak mennyiségéről kimutatási jegyzékét, az egyházke­rületi számvevői hivatalnak koronként megküldje. 78. Olvastatott nt. Décsi Bálint úrnak egy beadványa, melyben előterjeszti, hogy a számvevőség­ről lemondásakor Szilas-Balháson tett Ígéretének beváltásában, a főtanodai pénzügynek jelen gyűlést előzőleg szándéklott számbavételére nézve, mily közbejött körülmények által gátoltatott, egyszersmind nyilvánítja, hogy ha a ft. egyházkerület úgy rendelni méltóztatik, a főtanodai számadások megvizsgálását még Oclober hónap folytán végrehajtandja. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents