Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1865

1865. június - Oldalszámok - 2

2 hetni, egyszersmind kormányrendszerünk igényeinek eleget teendő, tekintetes Sárközy József segédgondnok urat a távollevő méltóságos főgondnok úrnak további helyettesítésére felkérte, — végül pedig a közgyűlést s ennek tagjait példás vallási buzgalommal kebelébe fogadott szilas-balhási gyülekezetet, s ennek érdemes elöl­járóit főpásztori szives köszöntéssel üdvözölte. A kölcsönös üdvözlések és viszonzó szíves köszöntések után megkezdettek a tárgyalások. 2. A legközelebb felavatásban részesült iíjú lelkészek egyházkerületi vizsgájáról, az illető bizott­mány jelentését beterjesztvén, az egész terjedelmében felolvastatott,— majd ezzel összefiiggőleg főtisztelendő püspök úr arról értesítette a közgyűlést, hogy a felavatottak közül Kulifay Gyula újbarsi segédlelkész a papi hivatalra képesítő két vizsgál már előbb a dunamelléki ev. ref. egyházkerületben Pesten kiállotta, és mint e vizsgák kielégítő eredményéről ft. Török Pál püspök ur bizonyítványával igazolt egyéniség, egyházi gyakor­latunkhoz képest magát a kánonszerü esküvel az evang. Anyaszentegyház hü szolgálatára, a felavatást előző­leg Consistoriumunk előtt ünnepélyesen kötelezte. A vizsgáló bizottmány jelentése tudomásul vétetett, s ;a felszentelt ifjú lelkészek részére a papi diplomának szokott módon leendő kiadása elrendeltetvén, Kulifay Gyula újbarsi segédlel­késznek meghagyatott, hogy a Pesten kiállott lelkész-képességi vizsgákon nyert tanosztályza­tairól külön-bizonyítványt szerezzen, s azt főtisztelendő püspök úrnál bemutatni el ne mulasz­sza, — e mellett föpásztorilag mindnyájuknak szivükre köttetett, hogy mint jó papok holtig tanuljanak, s óvakodjanak oly világi dolgokba avatkozni, melyek Krisztus szolgáinak hatáskö­rébe nem tartoznak. — 3. A lelkész-képességi vizsgára kinevezett egyházkerületi bizottmány, azon meggyőződésben, hogy egyházunknak — ha világtörténeti missióját becsülettel és sükeresen akarja betölteni — gondosan kell a fölött őrködnie, hogy Krisztus képében járó követekül, az ige hirdetésére, a szent szolgálat munkájára koronként oly egyének alkalmaztassanak, kik erkölcsi jó magukviselete mellett már szakképzettségre vezető tudományos előkészületeikről is megnyugtató bizonyítványokat mulathatnak-fel: végzésileg kimondatni kérte, hogy a papi vizsgára jelentkező egyének, jövendőben az érettségi viszgáról nyert bizonyítványukat is belerjeszszék, és a csekély osztályzat egyházkerületünk tanintézeteiben no használtassák. A csekély osztályzat használása már korábbi rendeletnél fogva megszüntetve levén, e részben az egyházkerületi kormánytanács az újabb intézkedést nem látja szükségesnek; — de a bizottmányi ajánlat másik tárgyát illetőleg, ezennel végzésileg meghagyja, hogy jövendő­ben a papi vizsgára jelentkező egyének, rendszabályaink értelmében igé­nyelt bizonyítványaik mellett, érettségi vizsgájukról nyert bizonyítvá­nyaikat is beterjeszteni el ne mulaszszák. 4. Olvastatott Gróf Teleki Gyula eő méltóságának főgondnoki hivataláról lemondását tárgyazó le­vele, mely ekképen hangzik: „Főtisztelendő egyházkerületi Tanács! Rövid volt az idő, melyben én a vá­lasztásnál túlbecsültetve, inkább csak családőseimnek az egyház és iskolai ügy terén kivívott érdemeiknél „fogva, s azok iránti kegyeletből szerencsés voltam dunántúli hilfeleim által a legfényesebb s legmegtisztelőbb „főgondnoki hivatalra emeltetve, a rám ruházott kormányzásban cselekvő részt vehetni. „Mint még csak kezdő, őszinte jóakarat s a szentügyhüzi ragaszkodásnál egyebet alig tanúsíthat­ván, csak ezután szerzendett tapasztalataim s ügyismereteim alapján kifejtendő tevékenységem s hivatalos „buzgalmam által reményltem némileg megérdemelni a nagybecsű megtiszteltetést s választóim várakozásának „megfelelhetni. „Azonban reménységem ezen szép napjai a már két éves s máig is tartó betegségem miatt csak „hamar elmúlának. S miután az orvosi vélemény és meghagyás szerint, egészségi szempontból a komolyabb „foglalkozástól tartózkodnom kellend, kötelességemnek tartom, tiszteletből az éber őrködést, hű ápolást s tel— „jes lelki erőfeláldozást méltán igénylő egyházi és iskolai szent ügyeink iránt — megköszönvén hálaérzelem­„mel a főtisztelendő egyházkerületnek irántam tanúsított gyöngéd figyelmét, kimélő és elnéző béketürését — „főgondnoki díszes hivatalomról ezennel lelépni, s azt azon kezekbe vissza- és letenni, a melyekből vettem „és nyertem. „Szükségessé lett, és határozott visszavonulásomat jelen sorokban nyilvánítván, bucsuzóul fogadja „tőlem kedvesen a főtisztelendő egyházkerületi tanács egyetemlegesen, — fogadják külön külön annak egyes „tagjai és hivatalnokai, kegyes támogatásuk s baráti szeretetükért, különösen is mind az egyes gyülekezetek, „tanintézetek, s azoknak elöljárói és vezérlői szíves bizalmuk és felejthetlen jó indulataikért hála-üdvözletem „és áldáskivánatimat. „Magamat szenvedésem napjaiban is kedvesen tapasztalt résztvevő emiékökbe s jó hajlandóságaikba „ajánlván, teljes tisztelettel maradtam Pesten, december 16-án 1864. A főtisztelendő egyházkerületi Ta­kácsnak alázatos szolgája G. Teleki Gyula sk."

Next

/
Thumbnails
Contents