Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1863

1863. október - Oldalszámok - 33

33 a. A. presbyterium mint békéltető bíróság. § 7. A presbyterium mint békebiróság jár el: «) A versengző házastársak között, kiknek panaszaikat kihallgatja, a hibásnak talált felet, szeliÖ figyelmeztetéssel magába szállásra birni törekszik, mind kettőt keresztyén házasokhoz illő egyetértésre s kölcsönös türelemre inti. /s) Az egymással meghasonlott szülék és gyermekek, s rokonok között: ha a meghasonlásban élő felek valamellyike által erre fölszölíttatik. y) Mindazon esetekben, midőn a gyülekezet kebelében kisebb vagy nagyobb mérvű viszály tapasztalható, hivatva van a presbyterium oda működni, hogy a béke s egyetértés áldása a gyülekezet, s az ennek kebelében élő háznépek számára biztosíttassék. b. ' A presbyterium mint fegyelmező bíróság. § 8. A presbyterium mint fegyelmet kezelő testület hivatva van a) Az Istenházában elkövetett kihágásokért az illetőket megfeddeni. Ismételt, vagy első ugyan de nagyobbszerü botrány esetében, a kihágókat polgári hatóság által is megfenyíttetni, sőt a többszöri garázdálkodás által magukat megbélyegzetteket a templomból is kitiltani. b) A gyermekek iskolai képeztetését elhanyagoló, s az iskolai bizottmány által sükeretlenül figyelmeztetett szüléket komoly intés, s ha szükség kívánja, szigorúbb rendszabály által is kötelességük teljesítésére szorítani. c) Az iskolatanílóval ok nélkül, sőt néha épen jó szándékú buzgóságáért sértöleg bánó fontolatlan szüléket rendre utasítani. d) Az iskolájával nem gondoló, s a lelkész által négy szem közt már figyelmeztetett, de javulni nem akaró tanítót komolyan, de a tanítói hivatalt le nem alázó módon meginteni, s ha süker nem mutatkoznék , az egyházmegyei kormánynak bejelenteni. e) A békebiróság által már megintett de békére nem hajló házasoknak, s viszálkodó háznépeknek, és a közbotrányt öszszekelés által megszüntetni nem akaró tilos viszonyban élőknek isinételt intést adni; — s ha a házasok közti kérlelhellen viszály valamelyik felet váló-per kezdésére határozná; vagyha a tilos viszonyba keveredett nő a megszeplősítő ellen kereset-indításra kényszerülne: a megkisérlett békéltetés, illetőleg kiegyeztetés meghiúsultával, a lelkész és gondnok által aláirott bizonyítványt az illetőnek kiadni. f) Az ünnep-és vasárnaptörőket, s kihágásaikkal a közerkölcsiséget megsértőket, megfeddeni dorgálni, ismétlés esetében polgári hatóság által is megfenyíttetni. g) A templomkerülőket s úrvacsorájával nem élőket, testvéries figyelmeztetéssel s hatályos intéssé a szentek egyességébe visszavezérelni: a mit legczélszerübben a lelkész által eszközölhet. h) Az egyházi tartozásaikat le nem fizető, vagy az egyház, és egyházi hivatalnokok körül teljesítendő közmunkákat teljesítni vonakodó egyházlagqkat kötelességük teljesítésére szorítani. i) A presbyterium előtt, ennek fölhívására meg nem jelenő engedetleneket, főleg a váddal terhelt s magukat igazolni köteles egyéneket, a mennyiben ez által a presbyterium tekintélye, s a fegyelem föntartása veszélyeztetik, mint szintén a presbyterium törvényes rendeleteinek ellenszegülőket, büntetés alá vonatni. k) A presbyterium gyűléseiből elfogadható ok nélkül elmaradozó, s ez által esküjükkel ellenkezőleg cselekvő presbytereket, ha kétszeri megintés után sem teljesítnék kötelességüket, hivataluktól felfüggeszteni. Valamint 1) Az oly presbytert, ki alattomosan vagy nyilván ellene működik a presbyterium szabályszerüleg hozott, s az egyház javát czélzó határozatának, s ezt üdvös hatásában megbénítni törekszik, hivatalából elmozdítani. m) A presbyterium hatásköre fegyelmi tekintetben a lelkészre ki nem terjed, hanem az ez elleni panaszok — ha talán erre okot szolgáltatna — mindig az egyházmegyei kormánynak jelenlendők be. Mindezen javaslati pontok elfogadtatván, jelen végzéssel dunántúli ev. reformált egyházkerületünk kebelében érvényre emeltetnek a következő két pont hozzá-adásával: I) A presbyteriumnak joga van a maga rendetlenkedő tagjait az evangyéliom szellemében meginteni, s ha az atyafiúi szeretet intő szózata nem használna, őket megfenyíttetés vagy elmozdítás végett, az egyházmegyei kormánytanácsnak följelenti. II) Gyakorlattal szentesített régi rendszabályunkhoz képest, mindenik presbyter — hivatalának lelkiismeretes, hü és buzgó folytatására — magát ünnepélyesen esküvel kötelezendi. — 146) A folyó 1863-d. évi felső-eőri közgyűlés 33-d. sz. alatti határzatára a nt. eőrségi, korná9