Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1863

1863. október - Oldalszámok - 30

141) Szenyéri László moóri iskolatanító úrnak a papi hivatalba leendő viszszehelyeztetése iránt be­nyújtott kérelmére nézve, a mezőföldi nt. egyházmegye az 1862-d. évi pápai közgyűlés 91—d. sz. a. határ­zata nyomán, beterjeszté fölvilágosító adatait, melyekből kiderült hogy folyamodó nehéz körülményeit, beteges állapotját meggondolva már 1845-d. évben önként lemondott papi hivataláról, s azóta az illető esperességi kormány figyelmeztetése daczára világi tisztséget is viselvén, lelkészi jellemét tényleg levetkőzte. Mindezen beterjesztett adatok figyelembevételével határzatilag oda nyilatkozik az egyházkerületi főtanács: Folyamodó, miután tizen nyolcz éven keresztül más pályán működve, egészen ki jött a lelkészi gyakorlatból, s e mellett azon feltételeknek, melyeket illetékes hatósága a nt. mező­földi egyházmegye 1851-d. évi jegyzökönyve 26-d. és 1856-d. évi jegyzökönyve 7-d. szá­mai alatt papi alkalmaztatására nézve kitűzött, eleget-tenni elmulasztotta: kérelmétől elmozdíttaik. 142) A mult 1862—d. évi őszi közgyűlésnek 95-d. sz. alatti határzatában foglalt megbízatáshoz képest , mezőföldi esperes nt. Horváth Mihály úr, a csókahegyen birtokos moóri atyafiak bejelentett sérelmes ügye közelebbi körülményeinek kiderítése végett, a tényállást megismertető hivatalos iratokat beterjesztvén: ezeknek tartalmából arról kellett meggyőződni az egyházkerületi közgyűlésnek, hogy fölebb említett hitroko­naink azon keresztyéni szívessége, mely szerint ők szüret alkalmával a csókái róm kath. plébános és mester urak küldöttei, úgy szinte a harangozó által is megkerestetvén, nevezettek részére önkéntes boradomány­nyal szolgáltak, a bordézma-váltság után bíróilag joggyakorlattá, illetőleg kötelességgé magyaráztatik, s adományi borjárulékuk helyett most már birtok-aránylagos kivetés után — ki nem mutatható kötelezettségi jog alap rtélkül — tőlük a nevezettek javára évenként bizonyos pénzöszszeg fizetése erőszakoltalik. E sérelmi ügy tárgyalása folytán előterjesztetett még a nt. komáromi egyházmegye jelen 1863-d. évi Május 18-án Ó Gyallán tartott közgyűlésének, a tényállást fölvilágosító ügyiratokkal támogatott 15-d. sz. a. végzése, mely szerint a réthei ev. ref. anyaegyházhoz tartozó és Pozson megyében kebelezett Boldog­fai ev. ref. fiók-egyházközségnek azon alaposnak bizonyult panaszát, hogy a protestáns egyház jogait, sza­badságát biztosító alaptörvény ellenére, a helybeli római katholikus iskolatanító javára rájuk kivetett járandó­ságnak megfizetésére, a közigazgatási és felsőbb kormányhatóságok által újabban is jogtalanul köteleztetnek, illető helyen eszközlendő orvoslat tekintetéből az egyházkerületi közgyűlés méltó figyelmébe ajánlja. — Egyházkerületünk mind a moóri mind pedig a boldogfai esetet, az egész magyar evangyéliomi Anyaszentegyházon ejtett közsérelemnek tekinti, sérelemnek mely annál sajgóbb minél bizonyosabb az, hogy dicsőségesen uralkodó Fejedelmünk többszöri ünnepélyes nyilatkoza­taiban, kegyelmes rendeleteiben is megtartatni parancsolt 179%-d. országos alaptörvény daczára, épen a törvények tekintélye fölötti őrködésre hivatott közigazgatási tisztviselők és kormányha­tóságok által, megújított zaklatásokkal követtetett el. Előttünk a n. m. m. k. Helytartó-Tanácsnak f. 1863-d. évi September 14-dkén 59,914 sz. a. kibocsátott kegyes intézménye, melyben fel­sőbb utasításul megjegyeztetett, hogy az 179%-d. 26-ik tényleges törvénynek, míg az más törvény által nem módosíttatik, vagy el nem töröltetik, hódolni, s azt szigorúan megtartani, minden honpolgár kötelessége: egyházkerületünk saját meggyőződését látja e felsőbb utasításban kifejezve, s midőn ehhez alkalmazkodni vál­tozhatlan szent akarata, ugyanakkor hő óhajtása, hogy az említett országos alaptörvénynek milliók nyugalma által szükségelt érvényét, magok a kormányközegek ellenkező eljárásukkal kétségbe ne hozzák. S mivel a moóri és boldogfai szomorító esetek épen azt tanúsítják hogy az 179%: 26 t. cz. 6 §-nak ama világos rendelete: „az Evangélikusok által a katholikus papoknak és iskolatanítóknak, vagy az egyház más szolgáinak akár készpénzben, akár természetiekben, vagy munkákban eddig elé fi­zetett pap bér vagy ágy bér j ö vő re egészen megszűnjék" az érdeklett hatóságok által mellőzve, sőt megrontva lőn: azért egyházkerületi közgyűlésünk a N. M. M. K. Helytartó­tanácsot egy alázatos íeliratban megkérni kivánja az iránt. hogy előterjesztett fájdalmas sérel­münket megorvosolni, a hivatolt országos alaptörvény tekintélyét honfiúi erélylyel védeni, s a mint egyes polgárok, úgy a kormányhatóságok állal is épségben tartatni kegyeskedjék, nehogy kényszerülve legyünk igazságos és törvényes kérelmünkkel magánál a trón zsámolyánál megjelenni. A felirat szerkesztésére megbízatott Tarczy Lajos tanár úr. — 143) Az egeraljai fiók-egyháznak önálló-tanítóság szervezhetése iránt, az egyházkerületi főta­nács elé terjesztett kérelmére nézve, a mult 1863-d. évi őszi közgyűlés 96-d. sz. a. végzeménye folytán, a nt. pápai egyházmegye jelentette, hogy a nevezett folyamodó egyházközség szándékolt különválásának indoka, egyrészről az adorjánházai templom szűk voltában, más részről pedig abban keresendő, hogy a két helység között több évekkel ez előtt határzalra emelt azon közmegegyezésnél fogva, hogy mindenik gyülekezet saját templomát a másik segélyének igénybevétele nélkül maga tartsa fenn, az adorjánházai anya-egyház tagjai a

Next

/
Thumbnails
Contents